Hevesy Iván: A mozgásfényképezés technikája - riport- és sportfelvétel, fényképekkel, táblázatokkal

Sorozat: Hafa könyvtár.

A mozgás-fényképezésnek nemcsak esztétikai és szorosan vett technikai követelményei vannak, hanem bizonyos lelki feltételei is. Ha tájképet, városképet, csendéletet vagy bármely más nyugodt, mozdulatlan témát fényképez az amatőr, akkor nincs szüksége semmi különösebb hidegvérre és lelkinyugalomra. A mozdulatlan téma türelmesen megvárja, amíg beállítják és leexponálják, a folyton mozgó, változó témának, mint amilyenek az összes riportszerű, sport- vagy játékfelvételek témái, mindig van egy olyan pillanata, amely az exponálás szempontjából a legalkalmasabb.

Hevesy Iván (1893-1966) elméleti fotóesztétikai és fotótörténeti műveiben a festői irányzat ellen emelte fel a szavát, amelyet elhibázott, téves irányzatnak tartott. Bár a mai fotótörténészek ezzel a megítéléssel nem értenek egyet, Hevesyt a magyar fotótörténet-írás első jelentős, nagyformátumú képviselőjének tartják.
Munkáiban a Németországból kiinduló, a 20-as években Magyarországon is terjedő "Neue Sachlichkeit" (új tárgyiasság) mozgalmának híve, amely véleménye szerint fontos lépést tett a fotó sajátos eszközeinek megtalálása, a "tiszta fényképszerűség" felé. Foglalkozott a fotó technikájával is. 1934–1943 között számos népszerűsítő füzetet írt a fényképezés egyes technikai kérdéseiről amatőrök számára, amelyek az úgynevezett HaFa-könyvtárban jelentek meg.