A ​német-szovjet háború kirobbanása után (1941) két éven belül mintegy egymillió egykori sztálini alattvaló, hajdani vöröskatona szolgált a német véderőben. Egy részük segédcsapatokban, fegyver nélkül, de a németek teljes bizalmát élvezve. Másik részük fegyverrel a kézben, a németekkel vállvetve harcolt a frontokon, különböző nemzetiségek tagjaiból alakult „légiókban”, „dandárokban” vagy a Wehrmacht, illetve a Waffen-SS kötelékeiben.
Vlaszov és hadserege csak egy volt közöttük. Hadseregének létszáma 1945 elején, fénykorában sem volt több mint 50000 fő. De az ő nevét ismerték mindenütt, mert a Berlin melletti Sztálin-ellenes propagandaközpont (ahol röpcédulákat, újságokat stb. szerkesztettek, illetve nyomtattak) részben Vlaszov nevét használta.
Vlaszov nem volt se „hőse”, se „árulója” népének. Az Ördöggel (Hitlerrel) szövetkezett a Sátán (Sztálin) ellen. Hazafi volt? Ő magáról azt tartotta. A történelem kevésbé. A német-szovjet háború nagy drámájának egyik mellékszereplője volt, maga választotta tragikus úton járt. Igazából politikai álmodozó volt, bukását is ez okozta.
Ez az első magyar nyelvű könyv Vlaszov tábornok életéről és a róla elnevezett mozgalomról.