Lángi A. Mária (szerk.) : Trianon

Nyilatkozatok és vélemények a Trianoni Békeparancs ellen

"A ránk erőszakolt trianoni békeszerződés aláírására - amely a magyar történelem leggyászosabb pillanata volt - 1920. június 4-én került sor, a Trianon-palotában. Ez a szó: TRIANON - magában foglalja a magyarság szenvedését, gyászát, megpróbáltatását 76 éven keresztül. Az aláírás napján az ezeréves Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyártelepek szirénái és nemzeti gyász borult édes Hazánkra! Minden visszhangozta az elrabolt területek hontalanjainak fájdalmát, a sokat szenvedett magyar nép jajkiáltását a nagyvilág felé, amely éppen olyan süket és érzéketlen volt, mint a négy nagyhatalom, amely az "igazságtalan és szégyenletes" trianoni békét megalkotta. Évtizedek múltak el, de az érző, igaz magyar lélekben még mindig zúgnak a "trianoni harangok" és vérzik a szívünk az elrabolt területeinkért, elszakadt testvéreinkért! Akik ezt nem így érzik és Trianon ellen nem mernek kiállni a nagyvilág előtt, nem érdemlik meg a magyarsághoz való tartozást. Hisz elszakított véreink még 76 év után sem adták fel a reményt. Ádáz küzdelmet vívnak a saját szülőföldjükön a megmaradásukért, a nyelvükért és a létükért! Görcsösen ragaszkodnak a megcsonkított anyaországhoz. Akkor hogyan feledkezhetne meg róluk a hazánk és annak állítólagos felelős politikusai? A továbbiakban idézem, azoknak a nemesen és emberségesen gondolkodó angol lordoknak, politikusoknak, íróknak, történészeknek írásait, véleményét és együttérzését a "trianoni békeszerződés" igazságtalanságáról, akiknek a lelkét felrázta a "gyászharang", amely egy ezeréves ország küzdelméért, a magyar nép helytállásáért szólt. Azért a népért, mely önzetlenül vívta harcát hazájáért és Európáért. Köszönet és hála minden magyartól mindazoknak, akik meghallották a magyarság jajkiáltását és volt bátorságuk kifejezni a véleményüket a nagyvilág előtt!"