Kerouac, Jack: Senkiháziak

Fordította: Kepes János.

„A hírnévtől megáll az írás” – mondta Kerouac Allen Ginsbergnek. Nem így történt. A Senkiháziak (The Subterraneans) egyike annak a tíz önéletrajzi ihletésű regénynek, amelyeknek élete végére a Duluoz Legenda egyvégtében olvasható regény-folyamává kellett volna összeállnia.

Kerouac ebben a (három nap alatt megírt) regényében jellegzetes „spontán prózájának” sajátos emlék-, asszociáció- és fantázia-áramlásában beszéli el az őt megszemélyesítő Leo Percepied és a félig néger, félig indián Mardou szerelmének keserű történetét. A puszta történés, a két érzékeny-sérült fiatal bolyongása mellett a lélek útvesztőiben éppoly lényeges a háttér, az 1950-es évek San Francisco- jának bohém világa, a beat költők, jazz-zenészek, csavargók, narkósok színes forgataga, akik pénztelenül, szorongásoktól, kétségektől és kényszerektől sújtva, nyughatatlan tehetségüktől és szabadságvágyuktól hajtva élik fiatal életüket.