Perneczky Géza: Picasso - Picasso után

Sorozat: Pantheon.

Több mint tíz évvel Picasso halála után, és közel ahhoz, hogy lezáruljon a század, amelyre rányomta bélyegét, művészete még mindig tartogat meglepetéseket. Picassóval élni a világ legtermészetesebb dolgává vált, valóban megérteni vagy értelmezni őt azonban továbbra is kemény dió. A közönség egyszerre elismeri, és neheztel rá, hiszen nemcsak a kivételes tehetségű zsenit látja benne, hanem azt a személyes varázst is, amelynek tulajdonképpen nincs köze a művészethez. Sokan még mindig nem tudtak felocsúdni a sokkból, amelyet az okozott, hogy az úgynevezett kultúrember átadta palettáját az ősember és a különc, a mágus és a bohóc keverékének. Pedig Picasso gesztusaiban ma már felismerhetjük a gesztusaiban ma már felismerhetjük a romantikától örökölt eszményeket vagy a szecesszió életkultuszát, művészetébe na klasszikus jelképeket. Perneczky Géza, a külföldön élő, kitűnő magyar művészettörténész nem a sokadik Picasso-monográfiát írta meg, hanem a Picasso-jelenséget értelmezte.