kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
- Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
- Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
- Földrajz
- Gasztronómia
- Hegymászás
- Hobbi
- Humor
- Idegennyelvű könyvek
- Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
- Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
- Orvosi
- Pedagógia
- Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
- Sport
- Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
- Technika
- Térképészet
- Természettudomány
- Töredékek
- Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
- Vallás
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
[Budavári körmenet, 1860.] Szent István király 860-dik budai ünnepének emléklapja.
- leírás
- további adatok
Jelzetlen, rajzolója ismeretlen.
Kézi színezésű kőnyomat, képméret: 35.3 x 65.2 cm., lapméret: 46.4 x 72 cm. A képen éljenző tömeg közepette Szcitovszky hercegprimás hatlovas díszhintója a királyi palota nyugati homlokzata előtt. Gerszi 151. o. 29. sz.
Előképe Kimnach László (1857-1906): „Szent István király 860dik évi budai ünnepének emléklapja, 1860”. Papír, ceruza, akvarell, tükörméret: 21 x 33 cm. MNMTKcs, lt. sz.: T.9304.
„A 19. század második felében kezdett kialakulni a Szent István-kultusz lényeges eleme, a Szent Jobb ereklyéjének körmeneten való körülhordozása. A körmenetek a várkápolnabeli őrzés idején kezdődtek meg: 1862 óta a ma is használt Lippert-féle rekeszzománcos ereklyetartóban vitték a Szent Jobbot a Mátyás-templomig és vissza. Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval.”/mult-kor.hu
Szcitovszky hercegprimás 1857-ben kijelentette, hogy osztozik a magyar nemzet általános kívánságaiban és aláírta azt a kérvényt, melyet több magyar mágnás felterjesztett a császárnak, sőt, mint –nádor hiányában – az ország első méltósága, magára vállalta a kérvény átnyújtását is, melyet azonban az akkori belügyminiszter visszautasított. Az 1860-as év Szent István napján Budán ő vezette a körmenetet, habár tudta, hogy az akkori viszonyok között ennek a nemzeti ünnepélynek bizonyos politikai tüntető színezete van.
A metszet alján a nyomtatott cím kézírásos, korabeli, olasz nyelvű fordítása.
A rendkívül ritka metszet kifogástalan állapotú.
Kézi színezésű kőnyomat, képméret: 35.3 x 65.2 cm., lapméret: 46.4 x 72 cm. A képen éljenző tömeg közepette Szcitovszky hercegprimás hatlovas díszhintója a királyi palota nyugati homlokzata előtt. Gerszi 151. o. 29. sz.
Előképe Kimnach László (1857-1906): „Szent István király 860dik évi budai ünnepének emléklapja, 1860”. Papír, ceruza, akvarell, tükörméret: 21 x 33 cm. MNMTKcs, lt. sz.: T.9304.
„A 19. század második felében kezdett kialakulni a Szent István-kultusz lényeges eleme, a Szent Jobb ereklyéjének körmeneten való körülhordozása. A körmenetek a várkápolnabeli őrzés idején kezdődtek meg: 1862 óta a ma is használt Lippert-féle rekeszzománcos ereklyetartóban vitték a Szent Jobbot a Mátyás-templomig és vissza. Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval.”/mult-kor.hu
Szcitovszky hercegprimás 1857-ben kijelentette, hogy osztozik a magyar nemzet általános kívánságaiban és aláírta azt a kérvényt, melyet több magyar mágnás felterjesztett a császárnak, sőt, mint –nádor hiányában – az ország első méltósága, magára vállalta a kérvény átnyújtását is, melyet azonban az akkori belügyminiszter visszautasított. Az 1860-as év Szent István napján Budán ő vezette a körmenetet, habár tudta, hogy az akkori viszonyok között ennek a nemzeti ünnepélynek bizonyos politikai tüntető színezete van.
A metszet alján a nyomtatott cím kézírásos, korabeli, olasz nyelvű fordítása.
A rendkívül ritka metszet kifogástalan állapotú.
állapot: | |
kategória: | Metszet > Városkép > Magyarország > Budapest > |
kiadó: | Werfer Károly műintézetéből, 1860. Pest, (Nyom. Haske és Társa), |
cikkszám / ISBN: | 0062018 |
könyv nyelve: | magyar |