[Budavári körmenet, 1860.] Szent István király 860-dik budai ünnepének emléklapja.

Jelzetlen, rajzolója ismeretlen.
Kézi színezésű kőnyomat, képméret: 35.3 x 65.2 cm., lapméret: 46.4 x 72 cm.

A képen éljenző tömeg közepette Szcitovszky hercegprimás hatlovas díszhintója a királyi palota nyugati homlokzata előtt. Gerszi 151. o. 29. sz.
Előképe Kimnach László (1857-1906): „Szent István király 860dik évi budai ünnepének emléklapja, 1860”. Papír, ceruza, akvarell, tükörméret: 21 x 33 cm. MNMTKcs, lt. sz.: T.9304.

„A 19. század második felében kezdett kialakulni a Szent István-kultusz lényeges eleme, a Szent Jobb ereklyéjének körmeneten való körülhordozása. A körmenetek a várkápolnabeli őrzés idején kezdődtek meg: 1862 óta a ma is használt Lippert-féle rekeszzománcos ereklyetartóban vitték a Szent Jobbot a Mátyás-templomig és vissza. Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval.”/mult-kor.hu

Szcitovszky hercegprimás 1857-ben kijelentette, hogy osztozik a magyar nemzet általános kívánságaiban és aláírta azt a kérvényt, melyet több magyar mágnás felterjesztett a császárnak, sőt, mint –nádor hiányában – az ország első méltósága, magára vállalta a kérvény átnyújtását is, melyet azonban az akkori belügyminiszter visszautasított. Az 1860-as év Szent István napján Budán ő vezette a körmenetet, habár tudta, hogy az akkori viszonyok között ennek a nemzeti ünnepélynek bizonyos politikai tüntető színezete van.

A metszet alján a nyomtatott cím kézírásos, korabeli, olasz nyelvű fordítása.

A rendkívül ritka metszet kifogástalan állapotú.