categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Logic Puzzles
- Child Rearing
- Albums
- Speleology
- Mining
- Bestseller
- Bibliography
- Mode, mode history
- Other
- Eroticism
- Essay
- Ethology
- Esoteric books
- Biography
- Fantasy
- Philosophy
- Geography
- Gastronomy
- Alpinism
- Hobby
- Humour
- Foreign Language Books
- Children's books
- Informatics
- Literary History
- Informing
- Law
- Calendar
- Gardening
- Comics
- Needlework, Embroidery
- Classical Philology
- Communication
- Book history, typography
- Economy
- Criminalistics
- Lexicons, Handbooks
- Horse, riding
- Media
- Bee-keeping
- Military, Ordenskunde
- Miniature books
- Arts
- Ethnography
- Philately, Numismatics
- Linguistics
- Orientalism
- Medical books
- Pedagogy
- Psychology
- Politics
- Archeology
- Old pulp fiction
- Rhetoric
- Promotion
- Science Fiction
- Sports
- Literature
- Social Psychology
- Sociology
- Entertaining Literature
- Dictionary, Language books
- Social science
- Technical books
- Cartography
- Natural Sciences
- Incomplete
- History
- Newspapers, Magazines
- Hunting
- Religion
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Néret, Gilles : Delacroix
- description
- additional information
"Az utolsó nagy reneszánsz mester és az első modern művész" - Baudelaire méltatta e szavakkal Delacroix-t. A költő nem csak azért tartja a festőt a művészettörténet élvonalbeli alakjaival egyenrangúnak, mivel Delacroix romantikushoz méltóan merész és eredeti, hanem mivel a hagyományokat tisztelve mert merész és eredeti lenni.
... Delacroix-ban felismerhető a romantikus életérzés minden tünete. Végletesen individualista lévén mindenekelőtt tudatállapotot, emberi érzelmeket kívánt kifejezni. Míg a klasszicista művész a kompozíció fegyelmezett, gondos kialakítására és pontos kivitelezésre törekedett, addig Delacroix színekkel kísérletezett, és a mozgás egyszerre ösztönös, feszültséggel teli, sőt drámai érzékeltetésére törekedett. Nem a felület aprólékos megmunkálása volt fontos számára, nem a finom színátmenetek, hanem sokkal inkább az éles kontrasztok izgatták, és az erőteljes ecsetvonásokat kedvelte. Csak a múltbéli remekműveken iskolázott nagy művész képes sikeresen elvetni a tanultakat, lefektetni új szabályokat és megmaradni a hagyományos kereten belül. Talán csak az tudja mindezt megtenni, akinek a példaképei szintén szakítottak saját korukkal. Delacroix tökéletesen tisztában volt ezzel. Amikor egyik csodálója "a festészet Victor Hugójának" nevezte, hűvösen hárította el a dicséretet: "Téved ura, az én művészetem vegytiszta klasszicizmus." Delacroix belső konfliktus nélkül vállalta azt, hogy romantikus is és klasszicista is legyen egy személyben, munkásságában békésen él együtt a régi és a modern: Rubens és Géricault, Shakespeare és Goethe.
...1822-ben egy fiatal újságíró így méltatta a Dante bárkáját a Le Constitutionnel hasábjain: "Nincs még egy festmény, mely ennyire nyilvánvalóan hirdetné meg egy nagyszerű festő megjelenését, mint M. De Lacroix [sic!] alkotása... Alakjait Michelangelo merészségével és Rubens gazdag fantáziájával helyezi el a vásznon, rendezi csoportokba, és veti alá saját akaratának... Azt hiszem, nem tévedek: M. de Lacroix-t zseniális tehetséggel áldotta meg a sors. Higgyünk benne, bízzuk meg nagyszabású munkákkal, mert csak így bontakozhat ki tehetsége..." Ezt a próféciát Adolphe Thiers fogalmazta meg, akinek tizenegy évvel később miniszterként lehetősége nyílt arra, hogy a francia állam nevében éppen effajta jelentős feladatokkal bízza meg a művészt. A Marokkóból éppen visszatért festő, aki útjáról témák, motívumok, formák és színek hatalmas tárházát hozta magával, megérett a nagyra törő vállalkozások végrehajtására...