Sajtó alá rendezte: Jankovics József, Nyerges Judit.

A címoldalon Jankovics József és Nyerges Judit humoros dedikációjával.

Sorozat: Régi Magyar Könyvtár - Források 13.

Gyöngyösi István XVII. századi poétát Arany János a „szerelem költője”-ként tartotta számon – joggal. Arany ezúttal is ráérzett a lényegre: Gyöngyösinek ugyanis jószerével minden műve a szerelemről szól, a házasságot – Wesselényi Ferencét, Kemény Jánosét, Thököly Imréét – ünnepli. Életműsorozata legújabb kötetének is központi témája a „világbíró szerelem” mindent legyőző hatalma. A mitológia híres szerelmespárjainak (Parisz és Helene, Pénelopé és Ödüsszeusz) ovidiusi levélváltását, az úgynevezett heroidák kiemelkedő darabjait olvashatjuk itt a magyar barokk költő – eredetihez is ragaszkodó – ízes nyelvén. Badics Ferenc a XX. század elején fedezett fel egy névtelen, de Gyöngyösi költői-fordítói világába sorolható nagylélegzetű alkotást, Proserpina elragadtatásának históriáját, melyben Ovidius és Claudius Claudianus nyomán írja meg Pluto alvilági isten Ceres és Jupiter lánya iránt fellobbant vonzalmát. A kötet leghíresebb és leghírhedtebb verse azonban a címadó, mely a Venus és nyilazó gyermeke, Cupido szerelmi csábításai miatt gyötrődő emberiség házasságtöréseinek, hűtlenségeinek látványosan és szellemesen részletezett bűnlajstromát sorolja fel.

további képek