Kergyó Zsófia, Mélyi József (szerk.): Boglár - Itt és most. Galántai György balatonboglári kápolnaműterme 1970-1973 / Boglár - Here and Now

Vaszary Galéria, Balatonfüred

György Galántai's Balatonboglár Chapel Studio 1970-1973
Vaszary Gallery, Balatonfüred

Language: Hungarian, English.

2023-ban lesz ötven éve, hogy a hatóságok bezáratták a balatonboglári kápolnát, a magyar neoavantgárd egyik legfontosabb, s ma már egyik legismertebb helyszínét, ahol négy éven át – elsősorban nyaranta – összesen csaknem kétszáz művész állította ki munkáit, és számos kísérőprogramra került sor. Galántai György 1968 és 1973 között Balatonbogláron működő kápolnaműterme a 20. századi magyar művészettörténet több szempontból kulcsjelentőségű helyszíne és intézménye. Egyrészt az itt megrendezett kiállításokon megjelent művek közül számos kiemelkedő fontosságú a hatvanas–hetvenes évek magyar és kelet-közép-európai képzőművészetének összefüggésrendszerében, másrészt a műterem története a hatalom és a művészet egykori viszonyrendszerének tükre. Már létezésének kezdete és vége is emblematikus: Magyarországon 1968-ban indult el az új gazdasági mechanizmus, a relatív enyhülés vége pedig 1973-ban érkezett el, épp akkor, amikor a hatalom ellehetetlenítette a kápolnaműterem működését.

A kiállítás megkísérli a fiatalabb generációk számára is érthető módon kultúrpolitikai kontextusba helyezni a boglári kápolnaműterem történetét a kezdetektől a bezárásig, illetve azon is túl. Hogyan lehetett a szocializmus idején egy kápolna a kortárs művészet helyszíne? Kik voltak a tiltottak és kik a tűrtek? Ugyanígy fontos célja a tárlatnak, hogy újraértékelje az esemény művészettörténeti kontextusát. Hol helyezhető el az eseménysorozat a korabeli nemzetközi művészeti összefüggésrendszerben? Hogyan volt lehetséges, hogy egy rövid időszakban a kápolnaműterem olyan alkotók találkozási pontjává vált, akik sem korábban, sem később nem találtak közös nevezőt? A mostani kiállítás alapkérdése, hogy ötven évvel a boglári művészeti projekt felszámolása után – nemcsak időben, de térben is távol – mennyire eleveníthetőek meg az egykori események? Mennyiben és milyen megközelítésmódokkal értelmezhetők újra egy konkrét helyszínre készült, a korabeli művészeti, társadalmi, politikai kontextusoktól elvonatkoztathatatlan művek? A Kis Varsó művészcsoport (Havas Bálint és Gálik András) pedig saját szemszögből aktualizálja a boglári kápolnaműterem történetét.