Kodolányi János: Baranyai utazás

Második kiadás.

A népi íróké az érdem, hogy az irodalmi szociográfia az esszé mellett a korszak másik vezető műfaja lett. Hivatásuknak tekintették, hogy az országot járva, a helyszínen ismerjék meg a súlyos gondokat, s ezeket dokumentumszerű pontossággal mutassák be műveikben. A hivatalos Magyarország minden nemzeti baj egyedüli okát Trianonban, a történelmi egység szétesésében jelölte meg. A népi írók szociográfiái bebizonyították, hogy ami megmaradt, azzal sem törődnek igazán; az ismeretlen és pusztuló magyarság felfedezésre és orvoslásra vár (Illyés Gyula: Puszták népe, 1936, Szabó Zoltán, 1912-1984: A tardi helyzet, 1936, Cifra nyomorúság, 1938, Kovács Imre, 1913-1980: Néma forradalom, 1937, Féja Géza, 1900-1978: Viharsarok, 1937, Kodolányi János, 1899-1969: Baranyai utazás, 1941 stb.).