Kempelen Farkas: Az emberi beszéd mechanizmusa, valamint a szerző beszélőgépének leírása

Sorozat: Ritkaságok.

Kempelen Farkas (Pozsony, 1734 – Bécs, 1804) zseniális mérnök és feltaláló volt.

Két nevezetes találmányáról vált híressé. Az egyik a sakkozógép, amely töröknek öltöztetett báb volt. Ez a báb a kezével mozgatta a sakkfigurákat, és még jól is játszott. Kempelent többször megvádolták vele, hogy csalt, mert a gép belsejében elrejtett egy embert – ezt azonban nem tudták rábizonyítani. Az igazság az, hogy csakugyan volt ott egy ember… De nem ez a lényeg! A lényeg az a bonyolult tükörrendszer, amelyen át a játékos láthatta a táblát, és a még bonyolultabb mechanika, amellyel a török kezét mozgatta. (Gondoljunk bele, maga a kar is összetetten mozog, és a sakkozáshoz az ujjakat is mozgatni kell.) Kempelen ezzel úttörő munkát végzett a modern számítástechnika egyik fontos területén, a robotok (számítógéppel vezérelt manipulátorok) előállításában.

A másik nagy találmány a beszélőgép. Kempelen itt is hatalmasat alkotott: fonetikai kutatásokat végzett, és megpróbálta sípok segítségével előállítani az emberi beszédhangot. Kempelen Farkas volt az első, aki elindult a gépi beszéd útján, amely nélkül a holnap számítástechnikája nem képzelhető el.

Számos más alkotás mellett Kempelen nevéhez fűződik a budai Vár építése és a schönbrunni kastély szökőkútjai is.
Egyik forrásunk szerint a szerzetesrendek feloszlatása után ő alakította ki a várbeli kapucinus templomból a mai Várszínházat.