categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Logic Puzzles
- Child Rearing
- Albums
- Speleology
- Mining
- Bestseller
- Bibliography
- Mode, mode history
- Other
- Eroticism
- Essay
- Ethology
- Esoteric books
- Biography
- Fantasy
- Philosophy
- Geography
- Gastronomy
- Alpinism
- Hobby
- Humour
- Foreign Language Books
- Children's books
- Informatics
- Literary History
- Informing
- Law
- Calendar
- Gardening
- Comics
- Needlework, Embroidery
- Classical Philology
- Communication
- Book history, typography
- Economy
- Criminalistics
- Lexicons, Handbooks
- Horse, riding
- Media
- Bee-keeping
- Military, Ordenskunde
- Miniature books
- Arts
- Ethnography
- Philately, Numismatics
- Linguistics
- Orientalism
- Medical books
- Pedagogy
- Psychology
- Politics
- Archeology
- Old pulp fiction
- Rhetoric
- Promotion
- Science Fiction
- Sports
- Literature
- Social Psychology
- Sociology
- Entertaining Literature
- Dictionary, Language books
- Social science
- Technical books
- Cartography
- Natural Sciences
- Incomplete
- History
- Newspapers, Magazines
- Hunting
- Religion
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Bourdieu, Pierre : A tudomány tudománya és a reflexivitás
- description
- additional information
A Collége de France 2000-2001. évi előadás-sorozata
A 20. század második felének talán legnagyobb hatású szociológusa-szociálfilozófusa 2000-2001-ben tartotta azt az előadás-sorozatot a Collége de France-ban, amelynek szerkesztett változatát ez a könyv tartalmazza. E munkája az utolsó, amelyet a 2002 januárjában elhunyt szerző még át tudott nézni. A tudomány szociológiai helyzetének vizsgálatát azért tartja különösen aktuálisnak, mert meginogni látszik az autonómia, amelyet a tudományos kutatás először a vallási hatalmakkal, majd a politikai vagy akár a gazdasági hatalmakkal, illetve az állami bürokráciákkal szemben élvezett. A tudomány tehát veszélyben van, ami különösképpen - de nem kizárólag - a társadalomtudományokra érvényes. A tudomány önreflexivitásának feltárása jelentheti az egyik kivezető utat ebből a válságból. E célból Bourdieu röviden áttekinti a hagyományos, illetve posztmodern tudományelméleteket, s a reflexivitás jegyében a tudományszociológia szociológiáját. Sorra veszi a strukturális-funkcionalista elméletet (Merton), a tudományos forradalmak és a normál tudomány elméletét (Kuhn), a Wittgensteinból kiinduló lokalitáselméleteket (Bloor), amelyek a tudomány egyetemességében kételkedve azt a kultúra jelenségeihez hasonlóan relativizálni igyekeznek. Végül hosszabban kitér a laboratóriumi tudomány paradoxonára: egy mesterséges környezetben kidolgozott elméletnek kellene érvényesnek lennie a laboratóriumon kívüli világ jelenségeire és folyamataira.
A 20. század második felének talán legnagyobb hatású szociológusa-szociálfilozófusa 2000-2001-ben tartotta azt az előadás-sorozatot a Collége de France-ban, amelynek szerkesztett változatát ez a könyv tartalmazza. E munkája az utolsó, amelyet a 2002 januárjában elhunyt szerző még át tudott nézni. A tudomány szociológiai helyzetének vizsgálatát azért tartja különösen aktuálisnak, mert meginogni látszik az autonómia, amelyet a tudományos kutatás először a vallási hatalmakkal, majd a politikai vagy akár a gazdasági hatalmakkal, illetve az állami bürokráciákkal szemben élvezett. A tudomány tehát veszélyben van, ami különösképpen - de nem kizárólag - a társadalomtudományokra érvényes. A tudomány önreflexivitásának feltárása jelentheti az egyik kivezető utat ebből a válságból. E célból Bourdieu röviden áttekinti a hagyományos, illetve posztmodern tudományelméleteket, s a reflexivitás jegyében a tudományszociológia szociológiáját. Sorra veszi a strukturális-funkcionalista elméletet (Merton), a tudományos forradalmak és a normál tudomány elméletét (Kuhn), a Wittgensteinból kiinduló lokalitáselméleteket (Bloor), amelyek a tudomány egyetemességében kételkedve azt a kultúra jelenségeihez hasonlóan relativizálni igyekeznek. Végül hosszabban kitér a laboratóriumi tudomány paradoxonára: egy mesterséges környezetben kidolgozott elméletnek kellene érvényesnek lennie a laboratóriumon kívüli világ jelenségeire és folyamataira.