Kovács J. Béla (fordította): A nap gyermekei - Nartok. Jász-alán hősmondák

A nart eposz a világirodalom legrégibb eposzainak egyike. Közel háromezer esztendős. Európa egy távoli, kevéssé ismert szegletében, a Kaukázusban mintegy évszázada fedezték fel s kezdték lejegyezni a tudós kutatók. Az eposz alaprétege az északkelet-iráni -szkíta, szarmata és alán- mitológiai hagyomány. Az észak-kaukázusi népek szinte mindegyike -oszétok, cserkeszek, kabardok, abházok stb.- őriz belőle egy-egy "nemzeti" változatot. Számos motívuma a görög, római és skandináv eposzokkal áll rokonságban. Az utóbbi időben Nyugaton monográfiák születtek, amelyek a nart eposz és az Arthur-mondakör legendái közötti párhuzamokat tárgyalják, s feltételezik, hogy a Kerekasztal legendái Keletről származnak. Feltételezhető, hogy az eposzt az oszétek legközelebbi vérrokonai, a jászok a XIV. század elején még ismerhették.