Tandori Dezső: A megnyerhető veszteség

"A lakásba fogadott madárkák szerető gondozása a lázadó figura saját intim szférájának szigorú szabályok szerinti alázatos és már-már aszketikus újrarendezését követelte, de közben a Másik általi önmegértés egy speciális lehetőségét kínálta fel. Vállalni mások gondozását, legyenek azok akár kaktuszok, játékmackók vagy verebek, és vállalni a szeretet alárendelődést, önfeláldozást. Ez ismerős lehet minden szülőnek a gyerekeivel, esetleg sok gyereknek az idős, beteg szüleivel kapcsolatban, ám a Tandori-versek e szeretetviszony szélsőségét mutatják be: azt, hogy mindezt egy kisállatért is meg lehet tenni. Lényegében ez lenne a „megnyerhető veszteség” furcsa életfilozófiája (és az 1988-as verseskötet címe), ami az „odakint” és az „odabent” világának éles elválasztásán alapul. Mindebben egyre fontosabb érv, hogy a legendás Lánchíd utcai lakás szűkös „bent”-je mindig is tágabbnak és gazdagabbnak tűnik, mint a külső, fenyegetően agresszív világ. De mivel a madarak miatt nagyrészt zárt ablakok mögött zajlik a kívülről monotonnak látszó élet, a versbeli én és az ő életlehetőségeit messzemenőkig maghatározó madárkák számára a lakás is egy kalitka." - Bedecs László (Kortárs, 2022.)