kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
- Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
- Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
- Földrajz
- Gasztronómia
- Hegymászás
- Hobbi
- Humor
- Idegennyelvű könyvek
- Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
- Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
- Orvosi
- Pedagógia
- Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
- Sport
- Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
- Technika
- Térképészet
- Természettudomány
- Töredékek
- Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
- Vallás
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Dilthey, Wilhelm : A filozófia lényege
- leírás
- további adatok
Általános szokás, hogy bizonyos szellemi alkotásokat, melyek a történelem folyamán különböző népeknél nagy számban keletkeznek, összefoglalóan a filozófia általános képzete alá rendelünk. Ha azután ezen egyedi, a szóhasználat által filozófíaként vagy filozófiaiként jellemzett tényállásokban meglevő közöset valamely elvont formulában fejezzük ki, akkor jön létre a filozófia fogalma. Legmagasabbszintű megvalósulását e fogalom akkor érné el, ha adekvátan tudná ábrázolni a filozófia lényegét. Ez a lényegfogalom azt a képzési törvényt mondaná ki, mely érvényre jut minden egyes filozófiai rendszer kialakulása során, s e törvényből származnának majd a neki alárendelt egyedi tények közötti kapcsolatviszonyok is.
Megoldani ezen ideális feladatot csakis akkor lehet - ha fennáll az az előfeltétel -, hogy mindabban, amire a fílozófia vagy a filozófiai megjelölést alkalmazzuk, bennefoglaltatik egy ilyen általános tényállás: mégpedig olyképpen, hogy valamennyi egyedi esetben ez az egyetlen képzési törvény hat, s így a megjelölés alá tartozó egész területet egyfajta belső összefüggés fogja át. S ez a feltételezés, ahányszor csak a fílozófia lényegéről esik szó. Ekkor a fílozófia elnevezésen egy általános jellegű tárgyat értenek; azt feltételezik, hogy az egyedi tények mögött van valami szellemi összefüggés mint a filozófia empirikus egyedi tényeinek egységes és szükségszerű alapja, változásainak szabálya, mint a filozófia sokféleségét tagoló rendezőelv.
Megoldani ezen ideális feladatot csakis akkor lehet - ha fennáll az az előfeltétel -, hogy mindabban, amire a fílozófia vagy a filozófiai megjelölést alkalmazzuk, bennefoglaltatik egy ilyen általános tényállás: mégpedig olyképpen, hogy valamennyi egyedi esetben ez az egyetlen képzési törvény hat, s így a megjelölés alá tartozó egész területet egyfajta belső összefüggés fogja át. S ez a feltételezés, ahányszor csak a fílozófia lényegéről esik szó. Ekkor a fílozófia elnevezésen egy általános jellegű tárgyat értenek; azt feltételezik, hogy az egyedi tények mögött van valami szellemi összefüggés mint a filozófia empirikus egyedi tényeinek egységes és szükségszerű alapja, változásainak szabálya, mint a filozófia sokféleségét tagoló rendezőelv.