categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Logic Puzzles
- Child Rearing
- Albums
- Speleology
- Mining
- Bestseller
- Bibliography
- Mode, mode history
- Other
- Eroticism
- Essay
- Ethology
- Esoteric books
- Biography
- Fantasy
- Philosophy
- Geography
- Gastronomy
- Alpinism
- Hobby
- Humour
- Foreign Language Books
- Children's books
- Informatics
- Literary History
- Informing
- Law
- Calendar
- Gardening
- Comics
- Needlework, Embroidery
- Classical Philology
- Communication
- Book history, typography
- Economy
- Criminalistics
- Lexicons, Handbooks
- Horse, riding
- Media
- Bee-keeping
- Military, Ordenskunde
- Miniature books
- Arts
- Ethnography
- Philately, Numismatics
- Linguistics
- Orientalism
- Medical books
- Pedagogy
- Psychology
- Politics
- Archeology
- Old pulp fiction
- Rhetoric
- Promotion
- Science Fiction
- Sports
- Literature
- Social Psychology
- Sociology
- Entertaining Literature
- Dictionary, Language books
- Social science
- Technical books
- Cartography
- Natural Sciences
- Incomplete
- History
- Newspapers, Magazines
- Hunting
- Religion
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Wentzely Dénes : Üzen az erdő
- description
- additional information
„…Jani levette a kalapját és maga mellé a földre dobta, aztán újra átölelte a bükkfát.
Rekedt hangon rámkiáltott: mehet!
Vállamhoz kaptam a puskát és jó másfél méterre föléje célozva beledurrantottam a bükkbe!
Abban a pillanatban Janit, mintha villám vágta volna meg, hanyatt esett és mozdulatlan, úgy is maradt a földön. Én se eleven, se holt nem voltam!
A puskámat a putri falának támasztottam és nem tudom, hogyan értem oda hozzá? Letérdeltem melléje és ráztam, mint Krisztus azt a bizonyos vargát!
Jani! – Janikám! kiáltoztam artikulátlan hangokon és kigomboltam a mellén a köpenyt.
Már az is átvillant az agyamon, hátha elállítódott a távcsőben a szálkereszt, vagy ijedtében szívgörcsöt kapott.
Ütögetett az arcát, meg üvöltöztem: Jani! – az istenfádat! nézz föl már, ne hülyéskedj!
Az arca fölé hajoltam, hogy meglássam, kinyitja-e végre a szemét?
Egyszer csak lassan, óvatosan kinyitotta előbb az egyik szemét, majd a másikat.
Réveteg tekintettel, mint aki a másvilágról néz vissza, a szakállas képembe suttogta alig hallhatóan:
dicsértessék…
Örömömben zokogva borultam a zsivány mellére."
Részlet a „Késői vallomás” című elbeszélésből.
Rekedt hangon rámkiáltott: mehet!
Vállamhoz kaptam a puskát és jó másfél méterre föléje célozva beledurrantottam a bükkbe!
Abban a pillanatban Janit, mintha villám vágta volna meg, hanyatt esett és mozdulatlan, úgy is maradt a földön. Én se eleven, se holt nem voltam!
A puskámat a putri falának támasztottam és nem tudom, hogyan értem oda hozzá? Letérdeltem melléje és ráztam, mint Krisztus azt a bizonyos vargát!
Jani! – Janikám! kiáltoztam artikulátlan hangokon és kigomboltam a mellén a köpenyt.
Már az is átvillant az agyamon, hátha elállítódott a távcsőben a szálkereszt, vagy ijedtében szívgörcsöt kapott.
Ütögetett az arcát, meg üvöltöztem: Jani! – az istenfádat! nézz föl már, ne hülyéskedj!
Az arca fölé hajoltam, hogy meglássam, kinyitja-e végre a szemét?
Egyszer csak lassan, óvatosan kinyitotta előbb az egyik szemét, majd a másikat.
Réveteg tekintettel, mint aki a másvilágról néz vissza, a szakállas képembe suttogta alig hallhatóan:
dicsértessék…
Örömömben zokogva borultam a zsivány mellére."
Részlet a „Késői vallomás” című elbeszélésből.