kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
- Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
- Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
- Földrajz
- Gasztronómia
- Hegymászás
- Hobbi
- Humor
- Idegennyelvű könyvek
- Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
- Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
- Orvosi
- Pedagógia
- Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
- Sport
- Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
- Technika
- Térképészet
- Természettudomány
- Töredékek
- Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
- Vallás
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Petelei István : A tiszta ház
- leírás
- további adatok
Sorozat: Kiskönyvtár.
„Az oroszok és főképp Turgenyev hatása határozta meg Petelei István alkotása módját is. Ő volt a legnagyobb tehetség azok között, akik főleg orosz nyomokon indulva igyekeztek elérni az eredeti művészi alkotás forrásait. A többieket el is mosta a feledés, alig emlékszünk rájuk: Petelei nevének említésekor azonban eszünkbe jut ma is egy sereg alak, akit ő teremtette meg, egy sajátos milliő, amelyet ő érzékített szemünk elé… Kisvárosi, rossz kövezetű utcák, zöld zsalus, muskátlis ablakú földszintes házak, melyeknek szobáiban a levendula- és bazsalikomillatba mindig vegyül egy kis dohos szag az ócska, többnyire szegényes bútorokból, a szekrényekbe zsúfolt fehérneműkből, az egésznek ósdiaságából. Látszatra áll itt az élet, s állnak, egy helyben, az emberek. Itt teremnek azok az ábrándozók, akik egy ifjúkori fixa ideában elmerülnek egész életükre, azok a vénleányok, akik sírjukig melengetik egy talán soha nem is létezett vagy legaláb soha végig nem élt szerelem emlékét, azok a bogaras emberek, akiket hóbortba tévelyít a kifejlődésre teret nem talált egyéniség. Az emlékek sohasem felejtődnek el, a sebek sohasem gyógyulnak be teljesen. A szigorú formák, a szűkös életviszonyok között annál gyilkosabb belső tűzzel égnek az indulatok, a lezárt ajkak, lehunyt szemek emésztő szenvedélyt rejtegetnek, s a néme éjszakák fojtott könnyekkel és lázas álmokkal terhesek. Alakjai mind a magyar kisvárosból és faluból nőttek ki, de nyoma sincs rajtuk annak a pirospozsgás egészséges színnek, mellyel irodalmunk legnagyobb része a szabad természethez közelebb élő embert jellemzi. A falu nem idilli, egyszerű élet, egyszerű emberek, egyszerű boldogság tanyája Petelei szemében, hanem végzettragédiák színhelye, amelyek úgy hatnak ránk, mintha zuhanást hallanánk a sötétben. A szűk kör, amelyben itt az emberek élnek, az a sok korlát, mely mindenfelől elébük tornyosodik, bizonytalanná teszi járásukat, lehúzza fejüket, földre csüggeszti szemüket, ólmos nehézzé teszi gondolatukat. Az érzés, a szenvedély nem kinyílik, hanem úgy szakad fel bennük, s elrombolja, ami életet talál.”
„Az oroszok és főképp Turgenyev hatása határozta meg Petelei István alkotása módját is. Ő volt a legnagyobb tehetség azok között, akik főleg orosz nyomokon indulva igyekeztek elérni az eredeti művészi alkotás forrásait. A többieket el is mosta a feledés, alig emlékszünk rájuk: Petelei nevének említésekor azonban eszünkbe jut ma is egy sereg alak, akit ő teremtette meg, egy sajátos milliő, amelyet ő érzékített szemünk elé… Kisvárosi, rossz kövezetű utcák, zöld zsalus, muskátlis ablakú földszintes házak, melyeknek szobáiban a levendula- és bazsalikomillatba mindig vegyül egy kis dohos szag az ócska, többnyire szegényes bútorokból, a szekrényekbe zsúfolt fehérneműkből, az egésznek ósdiaságából. Látszatra áll itt az élet, s állnak, egy helyben, az emberek. Itt teremnek azok az ábrándozók, akik egy ifjúkori fixa ideában elmerülnek egész életükre, azok a vénleányok, akik sírjukig melengetik egy talán soha nem is létezett vagy legaláb soha végig nem élt szerelem emlékét, azok a bogaras emberek, akiket hóbortba tévelyít a kifejlődésre teret nem talált egyéniség. Az emlékek sohasem felejtődnek el, a sebek sohasem gyógyulnak be teljesen. A szigorú formák, a szűkös életviszonyok között annál gyilkosabb belső tűzzel égnek az indulatok, a lezárt ajkak, lehunyt szemek emésztő szenvedélyt rejtegetnek, s a néme éjszakák fojtott könnyekkel és lázas álmokkal terhesek. Alakjai mind a magyar kisvárosból és faluból nőttek ki, de nyoma sincs rajtuk annak a pirospozsgás egészséges színnek, mellyel irodalmunk legnagyobb része a szabad természethez közelebb élő embert jellemzi. A falu nem idilli, egyszerű élet, egyszerű emberek, egyszerű boldogság tanyája Petelei szemében, hanem végzettragédiák színhelye, amelyek úgy hatnak ránk, mintha zuhanást hallanánk a sötétben. A szűk kör, amelyben itt az emberek élnek, az a sok korlát, mely mindenfelől elébük tornyosodik, bizonytalanná teszi járásukat, lehúzza fejüket, földre csüggeszti szemüket, ólmos nehézzé teszi gondolatukat. Az érzés, a szenvedély nem kinyílik, hanem úgy szakad fel bennük, s elrombolja, ami életet talál.”
állapot: | |
kategória: | Könyv > Szépirodalom > Próza > |
kiadó: | Szépirodalmi, 1981 |
cikkszám / ISBN: | 0001467 |
kötés: | kötve/papír (kiadói, eredeti védőborítóban) |
oldalszám: | 275 |
könyv nyelve: | magyar |