Zadravecz István (1884-1965) tábori püspöki pozíciójában készült névjegye, hátoldalán sajátkezű aláírásával.
- Leírás
- További adatok
Zadravecz István 1900-ban lépett be a ferences rendbe, majd teológiai tanulmányait Budapesten és Rómában végezte. 1910-ben szentelték pappá, ezután tanárként és hitszónokként tevékenykedett. Az 1919-es vérengzés idején nyíltan szót emelt az embertelenséggel szemben Lőw Emánuel szegedi rabbival együtt. Kettőjük bölcsességének köszönhetően a Kun Béla vezette kommunista diktatúra bukását követően Szegeden nem alakult ki az országban sok helyütt tapasztalható antiszemitizmus, mert a szegedi zsidóság nem csatlakozott Kunék ámokfutásához.
Az első világháborúban tábori lelkészként szolgált, 1920-ban Horthy Miklós őt nevezte ki a magyar honvédség első tábori püspökévé. Ebben a szerepében a hadsereg lelki és vallási életének megszervezésén dolgozott. Egyes politikai és egyházi körökkel való nézeteltérései miatt 1926-ban lemondott püspöki tisztségéről. A két világháború közötti időszakban csendes, de termékeny tudományos életet folytatott.
A szocialista hatalomátvétel után háttérbe szorult, mivel a kommunista rendszer bizalmatlan volt a korábbi katonai és egyházi vezetőkkel szemben. Ennek ellenére nem üldözték aktívan, de nyilvánosan nem szerepelhetett, és csak a rend közösségében működhetett tovább. Élete utolsó éveit a zsámbéki ferences kolostorban töltötte, ahol továbbra is írt és oktatott a rend keretein belül.
| Állapot: | ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
| Kategória: | Papírrégiség, Aprónyomtatvány > Kézirat > |
| Kategória: | Könyv > Militária, kitüntetés > |
| Kiadó: | |
| Cikkszám / ISBN: | 0067356 |
| Termék nyelve: | magyar |
További képek

Nagyítás

