„Ezúttal valódi regény. Fiktív szereplőkkel, valamint magával az íróval, aki szintén szereplővé válik. Még sokkal jobban, mint Millernél az ügyvéd (Pillantás a hídról). A történet itteni, mai (A II. világháború után kezdődik.). Hangulatvilága: ember ember ellen. Ez eleinte elkendőződik, ennyiben „trükkös” a meseszövés. Hogy csak a végén derüljön ki, mi minden történt a háttér-rétegekben. Az eleinte folyamként „ballagó” cselekmény az utolsó harmadban felgyorsul. S elérkezik a meghökkentő befejezés. Zabkeselyű – talán az író-főszereplő az. Mintegy dögkeselyűként érkezik el mindig a halottakhoz, tragédiákhoz. Mivel azonban „jámbor” figura, így a „zab” szó. Saskeselyű, zabhegyező… Gangos, rangos szellemű regény, így is mondhatom. Bűnügyi befejeződéssel, de nem „krimi”.
(Tandori Dezső)