Lackó Miklós történész részére szóló dedikációval!

Határ Győző 1947-ben napvilágot látott regényében, a Heliánéban különös baráti társaság mulatja az időt a filozofikus nevű Arany Szamár-ban. Körülöttük mindenütt a fenyegető katasztrófa réme, ám Heliáné (a Napba öltözött leány? asszony?) bűvöletében, abszurd, sőt szürreális események közepette ezzel az Arany Szamár törzsközönsége mit sem törődik.. Határ Győző mind terjedelmében, mind súlyában roppant életművének legalább vázlatos feldolgozása a hazai irodalomtörténetírás jelentős adóssága volt. Persze, mindez csak a művekre vonatkozik, az Arany Szamár törzsközönségére aligha. Azt a világot ugyanis nem lehet feltámasztani- szűk terrénumát sem lehet felidézni; nem élvezhetünk már egy nyárvégi estét, de még egy szóviccet sem, amely elhangzott hajdan- az Arany Szamár-ban.