kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
- Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
- Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
- Földrajz
- Gasztronómia
- Hegymászás
- Hobbi
- Humor
- Idegennyelvű könyvek
- Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
- Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
- Orvosi
- Pedagógia
- Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
- Sport
- Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
- Technika
- Térképészet
- Természettudomány
- Töredékek
- Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
- Vallás
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Quin, (Michael) Michel J. : Voyage sur le Danube, - de Pest a Routchouk, par navire a vapeur,... I-II. Tome
- leírás
- további adatok
Par --, ouvrage traduit par M. J.-B. Eyriés. Tome(s) 1-2.
A Jacob Alt „Donau-Ansichten...” című albumában megjelent ábrázolások alapján készült kőnyomatokon a pesti hajóhíd, a budai vár látképe, hajóvontatás, Zimony, Belgrád és Pétervárad látható.
Michael Joseph Quin 1796-ban született, ügyvédnek tanult és sokat utazott Európában. A Steam Voyage Down the Danube című könyve, mely 1835-ben jelent meg Londonban a Bendey kiadónál, a korabeli magyarországi politikai, társadalmi viszonyok és a Széchenyi-féle reformprogram egyik első ismertetése angol nyelven. Két kötetes munkáját rövid időn belül franciául és hollandul is kiadták.
A szerző 1834-ben Pesten szállt hajóra, és Mohácsot, Zimonyt, Belgrádot, Moldavát érintve hajózott Orsováig, itt találkozott Széchenyi Istvánnal. Quin egy hétig az ő vendégszeretetét élvezte, majd egyedül indult úticélja, Konstantinápoly felé, ahol az angol diplomáciai testület működését tanulmányozta. Quin Széchenyitől szerezte Magyarországgal kapcsolatos ismeretei nagy részét, könyvében részletesen bemutatta a gróf reformterveit, sőt annak Metternich herceggel folytatott beszélgetéséről is beszámolt, ezzel Széchenyit igencsak kellemetlen helyzetbe hozva. Quin beszámolója a reformtörekvésekről, majd könyvének huszonhét oldalnyi ismertetése a népszerű The Edinburgh Review-ban hozzájárulhatott ahhoz, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején a magyarok felé fordult az angolok rokonszenve. Korabeli, aranyozott gerincű félvászon kötésben.
A címlapokon és a metszetek hátoldalán régi gyűjteményi, s azt törlő bélyegzések.
A szerző 1834-ben Pesten szállt hajóra, és Mohácsot, Zimonyt, Belgrádot, Moldavát érintve hajózott Orsováig, itt találkozott Széchenyi Istvánnal. Quin egy hétig az ő vendégszeretetét élvezte, majd egyedül indult úticélja, Konstantinápoly felé, ahol az angol diplomáciai testület működését tanulmányozta. Quin Széchenyitől szerezte Magyarországgal kapcsolatos ismeretei nagy részét, könyvében részletesen bemutatta a gróf reformterveit, sőt annak Metternich herceggel folytatott beszélgetéséről is beszámolt, ezzel Széchenyit igencsak kellemetlen helyzetbe hozva. Quin beszámolója a reformtörekvésekről, majd könyvének huszonhét oldalnyi ismertetése a népszerű The Edinburgh Review-ban hozzájárulhatott ahhoz, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején a magyarok felé fordult az angolok rokonszenve. Korabeli, aranyozott gerincű félvászon kötésben.
A címlapokon és a metszetek hátoldalán régi gyűjteményi, s azt törlő bélyegzések.