kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
- Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
- Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
- Földrajz
- Gasztronómia
- Hegymászás
- Hobbi
- Humor
- Idegennyelvű könyvek
- Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
- Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
- Orvosi
- Pedagógia
- Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
- Sport
- Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
- Technika
- Térképészet
- Természettudomány
- Töredékek
- Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
- Vallás
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Fucskár Ágnes - Fucskár József Attila : Várak és erődtemplomok a Kárpát-medencében
- leírás
- további adatok
Ebben az albumban a Kárpát-medence 150 jelentősebb várát, várkastélyát és erődtemplomát mutatjuk be. Többségük tanúja volt a történelmi Magyarország zivataros időszakainak, de vannak köztük olyanok is, amelyek soha nem láttak harcokat - így vagy úgy mindnek egyedi sors jutott. Közös bennük, hogy szükség esetén védhetővé váltak az ellenség támadásaitól, a rablótámadásoktól, vagy a megsarcolt jobbágyok dühétől.
A Kárpát-medencei várépítészet évezredes múltra tekint vissza. A történelmi Magyarország vármegyéit az állam megszervezésekor általában egy-egy fontosabb, tekintélyesebb vár körül alakították ki. A földvárakat és palánkvárakat a XI-XII. században kővárak váltották fel, ekkoriban emelték az esztergomi várat és a budai királyi várat. A tatárjárás tanulságait levonva IV. Béla felismerte, hogy eredményesen csak a mocsarak által védett, vagy a magas hegycsúcsra épített erősségek tudnak ellenállni a támadásoknak. Ekkor építtette többek között Visegrádot. Ezzel egy időben sok királyi birtokot adományozott nemeseinek azzal a feltétellel, hogy emeljenek várakat a jól védhető helyeken. A Kárpát-medencei várrendszer a XIII. század végére szinte teljesen kiépült.
Az Oszmán Birodalom előretörése idején nemcsak a meglévő várakat erősítették meg, hanem Zsigmond királynak köszönhetően a jelentéktelenebb várak átépítésével új végvárrendszer is kiépült a déli végeken. Ugyanekkor az addig védtelen udvarházakat, püspöki székhelyeket és templomokat is sorra kőfallal kerítették.
A történelemből tudjuk, hogy végül mégis sok várunk esett a török áldozatául. Később Rákóczi katonái is semmisítettek meg erősségeket, megannyit pedig az Osztrák Haditanács parancsára robbantottak fel. A háborúk elmúltával sok vár építőanyagát a lakosság saját gyarapodására használta fel.