"A teremtő és a teremtmény, az ok és az okozat felcserélődésében fejeződik ki a legszemléletesebben az ironikus ember. Számára minden másképpen van, és talán még ez a másképpen is másképpen van, mint másképpen. Megvallom, hogy mindarról ami e könyv megírására serkentett, munkám végére kiderült, hogy szintén másképpen van, mint eredetileg hittem. Ha helyzetünk tartós ellentmondásba kerül felfogásunkkal vagy alkatunkkal, tapasztalataink pedig egyre-másra meghazudtolják eszményeinket, kétségbeesésünkben hajlunk rá, hogy bűnbakot keressünk. A legkézenfekvőbb bűnbak az isten, mert ő mindenható, tehát felelőssé tehető mindenért. Írás közben azt hittem, hogy főként e bűnbakkeresés detektívtörténete, továbbá kísérő jelenségei izgatnak: a lázadás, az öncsalás, a látszólagos vagy valóságos önfeladás, és mindazok a pszichikai energiák, amelyeket a sebzett és önnön védelmére mozgósítani tud. Most már tudom, hogy érdeklődésem terméketlen maradt volna, ha nem lappang mögötte egy zűrzavaros érzés. Ez azt sugallja, hogy a nagy összefüggések akkor is léteznek, ha éppen nem tudjuk megfogalmazni őket. Tehát minden másképpen van, mint az utolsó két évszázad nagy szellemei gondolták, de úgy sincs, ahogy korunk uralkodó szellemtelensége hinni szeretné. Ilyen körülmények között a "minden másképpen van" élménye is detektívtörténetekkel kecsegtet, és könyvemet, ha visszatekintve rá jól értem, elsősorban ezek inspirálták." - Eőrsi István.