Follett, Ken: Tű a szénakazalban

Lucy sarkon fordult, és elhagyta a szobát. A játszmának vége, és ő lett a vesztes. Nem maradt más hátra, mint hogy leül, és megvárja Henryt: jöjjön, és ölje meg. Kinézett az ablakon. A vihar véget ért. Az üvöltő orkán kényszeredett szellővé csendesedett, az eső teljesen elállt, keleten az ég alja világos volt a hamarosan felkelő naptól. A tenger... Összeráncolta a homlokát, és még egyszer odanézett. Igen, valóban egy tengeralattjárót lát. "Pusztítsa el a rádiót", mondta a professzor. Az este Henry valamilyen idegen nyelven káromkodott. Előzőleg meg azt mondta: "A hazámért tettem". És amikor félrebeszélt, ezt: Calais-nál egy fantomhadseregre várnak". Pusztítsa el a rádiót. Tudta, mit kell tennie. Ezt az utolsó dolgot még meg kell tennie David meg a többi fiatalember miatt, aki elesett a háborúban.