Kisgyermekkorunktól ​fogva fokozatosan megszokjuk a környező világot abban a formájában, ahogyan azt öt érzékszervünkkel észleljük: szellemi fejlődésünknek ebben a szakaszában alakul ki a tér, az idő és a mozgás alapvető fogalma. Tudatunk csakhamar annyira hozzászokik ezekhez a fogalmakhoz, hogy később hajlamosak vagyunk azt hinni: a külvilág rájuk épülő képe az egyetlen lehetséges kép… Ha azonban más világokat képzelünk el, amelyeknek fizikai törvényei azonosak a mi világunkéival, de más a régi fogalmak alkalmazhatóságának határait megszabó állandók számszerű értéke, akkor a tér, az idő és a mozgás új, korrekt fogalmai… magától értetődő dolgokká válnak… Az itt következő történetek hősét – álmában – több olyan világba helyeztük át, ahol a mindennapi észleléseink számára rendszerint hozzáférhetetlen jelenségek annyira eltúlzottan érvényesülnek, hogy azok a mindennapi élet eseményeiként könnyen megfigyelhetők. Tompkins úr fantasztikus, de tudományosan korrekt álmát alátámasztja egy öreg fizikaprofesszor, aki egyszerű nyelven magyarázza meg azokat a szokatlan jelenségeket, amelyeket a relativitás, a kozmológia, a kvantum-, az atom- és az atommagszerkezet, az elemi részecskék világában megfigyelt. Reméljük, Tompkins úr furcsa tapasztalatai hozzásegítik az érdeklődő olvasót ahhoz, hogy tisztább képet alkosson a tényleges fizikai világról, amelyben élünk.