kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Frivaldszky János (szerk.) : Természetjog - Szöveggyűjtemény
- leírás
- további adatok
2., javított és bővített kiadás.
Sorozat: Jogfilozófiák.
A szöveggyűjtemény Egyetemünk joghallgatói számára készített, igazán hiánypótlónak számító válogatás a természetjogi gondolkodás legnagyobbjainak írásaiból. A kötet a XX. század és korunk olyan jeles nagyságaitól tartalmaz tanulmányokat értekezéseket, amelyek együttesen jól bizonyítják és egyben reprezentálják a mind a mai napig tartó természetjogi gondolkodásmód megszakítatlan továbbélését. Sőt, többről van szó, manapság a természetjogi megközelítésmód valódi reneszánszáról kell szólnunk meghatározott iskolák és műhelyközpontok esetében. Itt nem csak a mindig gazdag hagyományt felmutató európai és amerikai latin országokra kell gondolnunk, hanem az angolszász területen észlelhető azon markáns jelenségekre is, miszerint egyrészt a természetjogi gondolkodás történetének nagyjait újból tanulmányozni kezdték, másrészt ez jogi és erkölcsfilozófiai, illetőleg politikaelméleti koncepciójukat is nagymértékben újraformálta. A természetjogi látásmód így tehát újból az érdeklődés középpontjába került, amelynek eredményeiből ezen kötet egy csokorra valót igyekszik bemutatni.
Az Előszó a „Természetjog" tárgy oktatását mutatja be nemzetközi kitekintésben a jogi karokon, a bevezető tanulmány pedig módszertani útmutató kíván lenni a természetjogi gondolkodás történetének megértéséhez. Az Utószó végül egy ma vállalható természetjogi elmélet körvonalait vázolja fel.
Tartalom:
Előszó - Nemzetközi kitekintés: A természetjog oktatása az egyetemek jogi karain ; 7
Frivaldszky János: Szempontok a természetjogi gondolkodás kutatásához, a természetjogi elméletek néhány főbb elemének tükrében 15
Viktor Cathrein: Általános erkölcsbölcselet 49
Jacques Leclercq: A jog és a társadalom alapja 73
Jacques Maritain: A személy jogai 81
Giorgio Del Vecchio: A természetjog lényege 105
Giorgio Del Vecchio: A természetjog, mint az emberi nem egyetemes társadalmának alapja 111
Johannes messner: A természetjog 119
Alfréd Verdross: Mi a jog? 131
Salvatore Lener: A jog fogalma és a természetjog 141
Hans Dombois: A természetjog problémája 161
Sergio Cotta: A természet fogalma a jogban 173
Sergio Cotta: A természetjog filozófiai antropológiai alapja 183
Lon L. Fuller: Emberi cél és természetjog 189
Michel Villey: A klasszikus természetjog egy történész szemével 197
Germain Grisez-Joseph Boyle-John Finnis: Gyakorlati elvek, erkölcsi igazság és végső célok 211
Francesco D'Agostino: A természetjog kérdése az egyház társadalmi tanításában 257
Dániel Mark Nelson: A prudencia elsődlegessége 273
Xavier Dijon: A jog kérdései 297
Frivaldszky János: Utószó - Egy ma vállalható természetjogi elmélet körvonalai 311
Index 327
Sorozat: Jogfilozófiák.
A szöveggyűjtemény Egyetemünk joghallgatói számára készített, igazán hiánypótlónak számító válogatás a természetjogi gondolkodás legnagyobbjainak írásaiból. A kötet a XX. század és korunk olyan jeles nagyságaitól tartalmaz tanulmányokat értekezéseket, amelyek együttesen jól bizonyítják és egyben reprezentálják a mind a mai napig tartó természetjogi gondolkodásmód megszakítatlan továbbélését. Sőt, többről van szó, manapság a természetjogi megközelítésmód valódi reneszánszáról kell szólnunk meghatározott iskolák és műhelyközpontok esetében. Itt nem csak a mindig gazdag hagyományt felmutató európai és amerikai latin országokra kell gondolnunk, hanem az angolszász területen észlelhető azon markáns jelenségekre is, miszerint egyrészt a természetjogi gondolkodás történetének nagyjait újból tanulmányozni kezdték, másrészt ez jogi és erkölcsfilozófiai, illetőleg politikaelméleti koncepciójukat is nagymértékben újraformálta. A természetjogi látásmód így tehát újból az érdeklődés középpontjába került, amelynek eredményeiből ezen kötet egy csokorra valót igyekszik bemutatni.
Az Előszó a „Természetjog" tárgy oktatását mutatja be nemzetközi kitekintésben a jogi karokon, a bevezető tanulmány pedig módszertani útmutató kíván lenni a természetjogi gondolkodás történetének megértéséhez. Az Utószó végül egy ma vállalható természetjogi elmélet körvonalait vázolja fel.
Tartalom:
Előszó - Nemzetközi kitekintés: A természetjog oktatása az egyetemek jogi karain ; 7
Frivaldszky János: Szempontok a természetjogi gondolkodás kutatásához, a természetjogi elméletek néhány főbb elemének tükrében 15
Viktor Cathrein: Általános erkölcsbölcselet 49
Jacques Leclercq: A jog és a társadalom alapja 73
Jacques Maritain: A személy jogai 81
Giorgio Del Vecchio: A természetjog lényege 105
Giorgio Del Vecchio: A természetjog, mint az emberi nem egyetemes társadalmának alapja 111
Johannes messner: A természetjog 119
Alfréd Verdross: Mi a jog? 131
Salvatore Lener: A jog fogalma és a természetjog 141
Hans Dombois: A természetjog problémája 161
Sergio Cotta: A természet fogalma a jogban 173
Sergio Cotta: A természetjog filozófiai antropológiai alapja 183
Lon L. Fuller: Emberi cél és természetjog 189
Michel Villey: A klasszikus természetjog egy történész szemével 197
Germain Grisez-Joseph Boyle-John Finnis: Gyakorlati elvek, erkölcsi igazság és végső célok 211
Francesco D'Agostino: A természetjog kérdése az egyház társadalmi tanításában 257
Dániel Mark Nelson: A prudencia elsődlegessége 273
Xavier Dijon: A jog kérdései 297
Frivaldszky János: Utószó - Egy ma vállalható természetjogi elmélet körvonalai 311
Index 327