Bruckner Éva, Csepeli György, Csepeli Miklós: A tengerszemű hölgy rejtélye - A Zámoryak történetei

Könyvünk a Zámory családról szól, melyet II. Mátyás helyezett a nemesi rendbe. Az 1613-ben kezdődött és az azóta is tartó történet ezernyi szálon kötődik a mindenki számára közös magyar történelemhez és művelődéshez, nem általánosan mutatja be azt, hanem egyetlen család perspektívájából nézve közelíti. Műfaja egyfajta mikrotörténelem-írás, melynek most egy család, pontosabban annak anyai ága a tárgya. A történetekben megismerkedünk Zámory Mihállyal, aki törökverő tettei miatt érdemelte ki a nemességet, az elegáns, szenvedélyes játékos Zámory Adolffal, a tengerszemű hölgy férjével, aki, bár más néven, irodalmi karaktergyilkosság áldozata lett. Zámory Károllyal, aki huszonkét éves korában életét vesztette a győri csatában, Zámory Mártonnal, Komárom várának hős védőjével, a Kossuth gyermekeit bujtató Zámory Kálmánnal, aki később hűségesen szolgálta Tisza Kálmánt, Zámory Máriával, a koroncói úrnővel és a körülötte kialakult szellemi-kulturális légkörrel, Zámory Imrével, akinek első világháborús naplója drámai dokumentuma a tiszti és a férj/apa szerep konfliktusának. Az ő élete is példa arra, hogy a folytonosan változó magyar valóságban mekkora terheket ró az emberre a hűség, a lojalitás, a megbízhatóság, a választott értékekhez való ragaszkodás.