Csáth magyarországi monográfusa, Szajbély Mihály által szerkesztett kötet a tragikus sorsú „hármasművész” (Csáth a zene, a képzőművészet és az irodalom egyaránt kiváló ismerője és művelője volt) publicisztikájának eddigi legteljesebb kiadását tartalmazza. Korábban megjelentek már cikkei az Ismeretlen házban (772643); és zenei írásai az Éjszakai esztétizálás című (711092) kötetében. A rendkívül színes esszék, tanulmányok, kritikák és újságcikkek soraiból egy nagy műveltségű és alapos olvasottságú alkotó portréja rajzolódik ki. ; Csáth orvos volt, s ha cikkeiben az álmokról, az öngyilkosságról, a zenéről, a modern természettudomány kérdéseiről, vagy akár egy-egy frissen megjelent könyvről írt, tollát mindig az orvos tárgyilagos racionalitása vezette. A korabeli lapokban (Bácskai Hírlap; Budapesti Napló; Az Érdekes Újság stb.) megjelent társadalmi, pszichológiai, népszerű orvostudományi, esztétikai tárgyú cikkeiből ugyanis „külön-külön és együttesen is egy világnézet, egy természettudományos és esztétikai világfelfogás bontakozik ki”. Csáth szépirodalmi munkásságát ismerő olvasó előtt tehát most kiteljesedhet az a kép, amely a morfinista író álomszerű, különös hangulatú novellisztikáját olvasva sejlett fel előtte. A lélek mélységeit hideg precizitással feltáró író publicisztikájának tematikai sokfélesége is azt az embert mutatja, aki hol belülről, hol pedig kívülről szemlélte az eseményeket, az emberi életet; készen bármilyen meghökkentő diagnózis felállítására. Írásaiból kitűnik, hogy elsősorban a mindennapi élet „lélekállapotai” izgatták, azaz az emberi léleknek a körülötte zajló eseményekre adott megnyilvánulásai. Csáth számára ugyanis az újságírás nem kenyérkereső foglalkozás volt, hanem csupán alkalmi kedvtelés, s ez magyarázza, hogy valójában sohasem vált hivatásos újságíróvá, sohasem dolgozott lapok belső munkatársaként. Így – miközben a most újra olvasható cikkeiben „az élet dolgaira” reflektál – egyúttal igyekszik feltárni azok mozgatórugóit, törvényszerűségeit is. ; A kötetet, amelyben az írások részleges tematikai elrendezésben szerepelnek – s amely fontos adalékként szolgál a csáthi életmű teljesebb megismeréséhez – rövidítésjegyzék, az orvosi kifejezések magyarázata, az első és a későbbi megjelenések időpontját és helyét tartalmazó jegyzetek, valamint a szerkesztő utószava egészíti ki.