Pintér János : Rákócziak dicső kora

Vezető a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma állandó Történeti Kiállításához

A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 1950-ben alakult meg, napjainkra Magyarország legjelentősebb Rákóczi kultuszhelye lett. Milliók keresték fel azóta a Rákóczi-család egykori birtokközpontját. A Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulóját a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma új állandó kiállítással köszönti.
A középkori Magyarország a mohácsi csatavesztés és az Oszmán Birodalom térfoglalása miatt megszűnt, területén három hatalom osztozott. A Nyugat-Magyarországra és a Felvidékre szűkült királyi Magyarországon a Habsburg dinasztiából választott királyok uralkodtak, keleti részén kifejlődött az új magyar állam, az Erdélyi Fejedelemség, az ország közepe a török Hódoltság lett. Az ország küzdve a túlélésért befogadva a reformációt, a nyomdászatot, kiépítette az anyanyelvi kultúrát. Mindebben oroszlánrésze volt a Rákóczi-családnak, a Sárospatakon, a pataki várban zajló eseményeknek.
A Rákóczi-család csaknem száz esztendős pataki uralma fénykort és dicsőséget hozott a városra. A pataki várnak a XVII. században országos jelentőségű politikai, kulturális és művészeti kisugárzása volt.