Keresztyén Balázs (szerk.): Rákóczi virágai - Kárpátaljai történeti és helyi mondák

Sorozat: Kárpátaljai Magyar Könyvek 8.

"1949. január 15-én születtem Nagyberegen. 1956-ban szüleimmel a Tisza menti Badalóba költöztünk. Itt jártam általános iskolába. Iskolánk a templom mellett volt, s ennek falán ott állt a Petőfi-emléktábla: „E szent falak tövében haladt el 1847. július 17-én Petőfi Sándor…” Naponta „nyomdokain taposva” ő lett az útmutatóm. A Beregszászi Kossuth Lajos Középiskola, majd az ungvári egyetem elvégzése után tanító lettem Nagyszőlősön. 1972 óta itt dolgozom. A tanítás mellett foglalkozom az irodalommal. Novelláim, elbeszéléseim különböző antológiákban láttak napvilágot. Hosszú idő óta érdekel vidékünk magyar irodalmi és művelődési hagyománya. Hisz ezen a tájon szólalt meg legkorábban a biblia; Bornemissza Péter és Balassi Bálint is otthonosan mozgott itt; az itteni emberek lelkében fogant gondolatok, indulatok, vágyak is erőt adtak a szabadságért való küzdelemhez Thökölynek és Rákóczinak; innen indult a világhírnév felé Munkácsy Mihály és Bartók Béla. Ungvár, Munkács, Huszt romos várainak leomló falai a kövekkel együtt maguk alá temették múltunk értékeit. Történelmi kincsünk nagy részét mogorván őrizték hosszú ideig ránk parancsolt hallgatás hegyei; a „szellem gyöngyei”, amelyek itt teremtek, szétgurultak. Anélkül, hogy tudnánk, taposunk rajtuk. Szeretnék közülük néhány gyöngyszemet megmenteni, hogy tanítványaimnak, gyermekeimnek megmutassam.