Két egymástól eltérő világ tükröződik két év történetébe sűrítve e könyvben, mely többnyire publikálatlan, a kutatók számára is jobbára hozzáférhetetlen kortörténeti dokumentumokat tár a nagyközönség elé. A Magyar Katolikus Egyház életében sorsdöntő volt ez a két esztendő. 1944- az évtizedek óta külsőségeiben és gondolkodásában is neobarokk egyházi élet soha vissza nem térő, utolsó esztendeje ez, a nemzetiszocialista ideológia és az egyházellenes hatalom szorításában, az ország háborús végvonaglásában. 1945- egy új, a korábbitól gyökeresen eltérő társadalmi berendezkedésű világ első éve. Vajon hogyan tud majd élni a Magyar Katolikus Egyház az addig nem tapasztalt körülmények között, a múlt külső-belső terheitől nyomasztva...? E két, egymást követő esztendő részleteinek ilyen szoros egymás mellett láttatása szokatlan a szakirodalomban, de éppen e két év döbbenetes kontrasztja nyújtja az olvasó számára a katartikus hatást. Tragikus volt ez a két esztendő: egy összeomlott diktatúra romjaira egy másik diktatúra kezdett építkezni. Ám Szent István nem homokra építette magyar egyházát: e viharos korban is szilárdan állt.