categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Logic Puzzles
- Child Rearing
- Albums
- Speleology
- Mining
- Bestseller
- Bibliography
- Mode, mode history
- Other
- Eroticism
- Essay
- Ethology
- Esoteric books
- Biography
- Fantasy
- Philosophy
- Geography
- Gastronomy
- Alpinism
- Hobby
- Humour
- Foreign Language Books
- Children's books
- Informatics
- Literary History
- Informing
- Law
- Calendar
- Gardening
- Comics
- Needlework, Embroidery
- Classical Philology
- Communication
- Book history, typography
- Economy
- Criminalistics
- Lexicons, Handbooks
- Horse, riding
- Media
- Bee-keeping
- Military, Ordenskunde
- Miniature books
- Arts
- Ethnography
- Philately, Numismatics
- Linguistics
- Orientalism
- Medical books
- Pedagogy
- Psychology
- Politics
- Archeology
- Old pulp fiction
- Rhetoric
- Promotion
- Science Fiction
- Sports
- Literature
- Social Psychology
- Sociology
- Entertaining Literature
- Dictionary, Language books
- Social science
- Technical books
- Cartography
- Natural Sciences
- Incomplete
- History
- Newspapers, Magazines
- Hunting
- Religion
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Neckel, Gustav : Ógermán világkép
- description
- additional information
A könyv borítója ázás miatt foltos és a lapok hullámosak.
A kiadvány Karl Gustav Paul Christoph Neckel (1878. január 17. – 1940. november 24.) professzor, germán és skandináv középkorkutató két tanulmányát tartalmazza, amelyek színes, összefoglaló képet festenek a germán hagyomány világnézeti alapvetéseiről, a sorsba vetett hitről, a sors elleni, becsülendő küzdelemről, a világ teremtéséről és annak pusztulásáról, a kereszténység előtti germán vallásról, a germán istenekről, az istenek és az emberek viszonyáról, barátságáról, küzdelmeikről.
"Germánia veszélyekkel és bizonytalansággal teli föld volt. A természet áradásokkal és vándordűnékkel fenyegette a valószínűleg még teljesen védtelen partokat, az őserdő ragadozók tömkelegének adott otthont, kitaszítottak garázdálkodtak, az ember sehol sem lehetett biztonságban a zsákmányra éhező csapatok vagy földet kereső népek támadásaitól, s számtalanul voltak olyanok, akik nyílt vagy szunnyadó ellenségeskedésbe bonyolódtak közelebbi vagy távolabbi szomszédjaikkal. Az efféle körülményeknek Ragnarök-hangulatot és Ragnarök-képzeteket kellett kelteniük. Ha az egyes települések előbb-utóbb áldozatul estek az elemeknek vagy az ellenségnek, miért járt volna jobban az egész világ? A germánok azonban nem húzták be fülüket-farkukat sóhajtozva és panaszkodva a sors csapásai miatt, hanem egyenesen szembeszálltak velük, eltökélten, hogy elhárítják, vagy ha az ellenség felülkerekedett rajtuk, becsülettel estek el, s e férfias dac volt számukra az élet valódi gyönyöre. Isteneik, akik a barátaik is voltak, szintén így gondolkoztak. Az ellenszegülés számukra is magától értetődő volt, nem pusztán az ígéretes, hanem még inkább a kilátástalan küzdelmekben."
A kiadvány Karl Gustav Paul Christoph Neckel (1878. január 17. – 1940. november 24.) professzor, germán és skandináv középkorkutató két tanulmányát tartalmazza, amelyek színes, összefoglaló képet festenek a germán hagyomány világnézeti alapvetéseiről, a sorsba vetett hitről, a sors elleni, becsülendő küzdelemről, a világ teremtéséről és annak pusztulásáról, a kereszténység előtti germán vallásról, a germán istenekről, az istenek és az emberek viszonyáról, barátságáról, küzdelmeikről.
"Germánia veszélyekkel és bizonytalansággal teli föld volt. A természet áradásokkal és vándordűnékkel fenyegette a valószínűleg még teljesen védtelen partokat, az őserdő ragadozók tömkelegének adott otthont, kitaszítottak garázdálkodtak, az ember sehol sem lehetett biztonságban a zsákmányra éhező csapatok vagy földet kereső népek támadásaitól, s számtalanul voltak olyanok, akik nyílt vagy szunnyadó ellenségeskedésbe bonyolódtak közelebbi vagy távolabbi szomszédjaikkal. Az efféle körülményeknek Ragnarök-hangulatot és Ragnarök-képzeteket kellett kelteniük. Ha az egyes települések előbb-utóbb áldozatul estek az elemeknek vagy az ellenségnek, miért járt volna jobban az egész világ? A germánok azonban nem húzták be fülüket-farkukat sóhajtozva és panaszkodva a sors csapásai miatt, hanem egyenesen szembeszálltak velük, eltökélten, hogy elhárítják, vagy ha az ellenség felülkerekedett rajtuk, becsülettel estek el, s e férfias dac volt számukra az élet valódi gyönyöre. Isteneik, akik a barátaik is voltak, szintén így gondolkoztak. Az ellenszegülés számukra is magától értetődő volt, nem pusztán az ígéretes, hanem még inkább a kilátástalan küzdelmekben."