Justh Zsigmond: Naplója és levelei

Sajtó alá rendezte, bevezető tanulmányokkal és jegyzetekkel ellátta Halász Gábor.

Justh Zsigmond regényírásban példaképének Zolát tekintette. Társadalomelemző írásaiban azt kutatja, mutatja be, mi a szerepe az arisztokráciának, középnemességnek. A parasztság tehetségét, erejét tekinti a jövő megújulásának. Balzac hatására „A kiválás genezise” címmel 14 kötetes regényciklust tervez, ebből három kötet készült el: A pénz legendája (1893), a Gányó Julcsa (1894) és a Fuimus (1895). Justh szerint az arisztokrácia akaratgyenge, pusztulásra ítéltetett, tapasztalata azonban továbbadható. Az arisztokrácia ellenpontja a vidéki egészséges, életerős parasztság.

Méltatói és a kritikusok egyöntetűen állítják, hogy minden regényénél és novellájánál érdekesebb műve az a feljegyzéssorozat, melyet az 1888-as párizsi és az 1889-es pesti tartózkodása alatt vezetett. E naplókat Halász Gábor rendezte sajtó alá és bocsátotta a nyilvánosság elé 1941-ben.