Napló gyermekeimnek - Bánsági Ildikó (Vitrinfotó)

Hivatalosan sokszorosított moziportálfotó, 18 x 24 cm.

Rendező: Mészáros Márta.
Operatőr: ifj. Jancsó Miklós [Jancsó Nyika].
Főbb szerepekben: Czinkóczi, Zsuzsa, Anna Polony, Szemes, Mari, Jan Nowicki.

Mészáros Márta volt az első női rendező, akinek a filmjét a zsűri nagydíjával tüntették ki Cannes-ban.

A legtöbb rendezővel ellentétben Mészáros Márta a saját „így jöttem”-történetét nem a pályája kezdetén mesélte le. Tizenegy, különféle női sorsokat bemutató film után jutott el oda, hogy 1982-ben leforgassa az önéletrajzi ihletésű Napló gyermekeimneket. Főhőséhez hasonlóan Mészáros is elárvulva tért haza a Szovjetunióból, megjárta a nevelőintézetet, majd örökbe fogadták. Gyerekként szerzett traumái, élményei korai filmjeinek témaválasztását is meghatározták (Eltávozott nap, Örökbefogadás, Szabad lélegzet), a Napló gyermekeimnek azonban messze a legszemélyesebb, de egyben a legpolitikusabb filmje is. A választott nézőpont Julié, az ő lázadó kamaszperspektívájából látjuk az éppen kiépülő rendszer visszásságait, az ideológiai vitákat – a keményvonalas Magda kételyek nélkül építi a szocializmust, miközben apja és János a józan emberség hangját képviselik –, mégsem a történelem, hanem az egyéni sorsok érdeklik leginkább a rendezőt. A választott stílus is ezt sugallja, Jancsó Nyika operatőr letisztult, fekete-fehér képei művészi gesztusoktól mentesen szolgálják a cselekményt, egyedül Juli álomszerű, idilli és mégis nyugtalanító hangulatú visszaemlékezései szakítanak a realista elbeszélésmóddal.