kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
- Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
- Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
- Földrajz
- Gasztronómia
- Hegymászás
- Hobbi
- Humor
- Idegennyelvű könyvek
- Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
- Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
- Orvosi
- Pedagógia
- Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
- Sport
- Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
- Technika
- Térképészet
- Természettudomány
- Töredékek
- Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
- Vallás
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Rónay Jácint : Napló (Válogatás)
- leírás
- további adatok
Sajtó alá rendezte és az utószót írta: Hölvényi György.
A negyvennyolcas magyar emigráció egyik legfontosabb emlékiratát (pontosabban a hatalmas terjedelmű anyagból készült válogatást) tartja kezében az olvasó. Pontossá teszi az emlékező naplóíró személye: Rónay Jácint kiváló képességű bencés szerzetes-tanár, aki kivette részét a szabadságharc szervező-mozgósító munkájából, mint tábori lelkész 1850-1866 között, olyan emigráns, aki igyekezett távoltartani magát a minden emigráció belső életét megkeserítő belső harcoktól és belviszályoktól, olyan ember, aki tudta, hogy nem szabad megmaradni "főfoglalkozású emigránsnak", hanem be kell épüli a befogadó ország társadalmába, hiszen csak így lehet megbecsülést szerezni a fájdalmasan távoleső hazának és támogatást a haza igazi ügyének; olyasvalaki, aki az idők kedvezőre fordultát várva készen áll a hazatérésre, mert az önkéntes száműzetést sorsa természetellenes megszakításának érzi.
Hazatérte után az Adadémia tagja, majd országgyűlési képviselő lett. Rendkívül széleskörű megbecsülésének bizonyítéka: Kossuth Lajos felkérte fiai tanítására. Gróf Széchenyi István megbízásából gondoskodott a Blick kiadásáról és terjesztéséről. 1871-ben Deák Ferenc ajánlására Rudolf trónörökös magyar tanára lett.
Naplóit nemcsak szeretettel és szorgalommal vezette mindvégig, hanem tíz példányban "kéziratul" ki is nyomatta. A nagyközönség elé most kerülnek ezek a feljegyzések. Tudós és gazdag lelkű ember írta őket, olyasvalaki, aki nemcsak a könyveket, hanem az embereket is szerette, nemcsak a természettel, hanem a társadalommal is foglalkozott. Nem az öncélúan szorgalmas, hanem a hatékony munka volt az ideálja.
Pedagógus volt, aki mindig a jövőnek dolgozott. Lehet, hogy a hiúságtól nem mentesen néha nagyon is büszke volt arra, amit elért. De mert szerzetes is volt, de mert mindig és mindenkor papnak tartotta magát, nem hagyta, hogy a hiúság a fejébe szálljon. Nyugodtan megörökíthetett mindent a naplóiban: tiszta volt az életében, akárcsak a gondolataiban. És ha valaki pap is, tanár is, természettudós is, nyugodtan lehet derülátó. Bízhat az isteni gondviselésben és a világ előrehaladásában.
A negyvennyolcas magyar emigráció egyik legfontosabb emlékiratát (pontosabban a hatalmas terjedelmű anyagból készült válogatást) tartja kezében az olvasó. Pontossá teszi az emlékező naplóíró személye: Rónay Jácint kiváló képességű bencés szerzetes-tanár, aki kivette részét a szabadságharc szervező-mozgósító munkájából, mint tábori lelkész 1850-1866 között, olyan emigráns, aki igyekezett távoltartani magát a minden emigráció belső életét megkeserítő belső harcoktól és belviszályoktól, olyan ember, aki tudta, hogy nem szabad megmaradni "főfoglalkozású emigránsnak", hanem be kell épüli a befogadó ország társadalmába, hiszen csak így lehet megbecsülést szerezni a fájdalmasan távoleső hazának és támogatást a haza igazi ügyének; olyasvalaki, aki az idők kedvezőre fordultát várva készen áll a hazatérésre, mert az önkéntes száműzetést sorsa természetellenes megszakításának érzi.
Hazatérte után az Adadémia tagja, majd országgyűlési képviselő lett. Rendkívül széleskörű megbecsülésének bizonyítéka: Kossuth Lajos felkérte fiai tanítására. Gróf Széchenyi István megbízásából gondoskodott a Blick kiadásáról és terjesztéséről. 1871-ben Deák Ferenc ajánlására Rudolf trónörökös magyar tanára lett.
Naplóit nemcsak szeretettel és szorgalommal vezette mindvégig, hanem tíz példányban "kéziratul" ki is nyomatta. A nagyközönség elé most kerülnek ezek a feljegyzések. Tudós és gazdag lelkű ember írta őket, olyasvalaki, aki nemcsak a könyveket, hanem az embereket is szerette, nemcsak a természettel, hanem a társadalommal is foglalkozott. Nem az öncélúan szorgalmas, hanem a hatékony munka volt az ideálja.
Pedagógus volt, aki mindig a jövőnek dolgozott. Lehet, hogy a hiúságtól nem mentesen néha nagyon is büszke volt arra, amit elért. De mert szerzetes is volt, de mert mindig és mindenkor papnak tartotta magát, nem hagyta, hogy a hiúság a fejébe szálljon. Nyugodtan megörökíthetett mindent a naplóiban: tiszta volt az életében, akárcsak a gondolataiban. És ha valaki pap is, tanár is, természettudós is, nyugodtan lehet derülátó. Bízhat az isteni gondviselésben és a világ előrehaladásában.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kategória: | Könyv > Vallás > |
kiadó: | Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1996 |
cikkszám / ISBN: | 0061118 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 400 |
könyv nyelve: | magyar |