A ​20. századi történelem legnagyobb hatású eseményének tartják: 1969. július 20-án Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins teljesítette John F. Kennedy azon felhívását, hogy a hatvanas évek vége előtt ember jusson fel a Holdra. Egy évtizedig tartó kísérletezés és felkészülés után 400 000 mérnök és tudós munkájának, a 24 milliárd dolláros költségvetésnek és a valaha indított legerősebb rakétának köszönhetően a világon sok millióan nézői lehettek a hihetetlen kalandnak. És senki sem ábrázolta úgy az embereket, a hangulatot és a gépezetet, mint Norman Mailer.

Bármi történik is az alatt a nyolc nap alatt, amíg az Apollo-11 úton van, annak nemcsak technikai, filozófiai vonzata érdekli az írót, hanem társadalmi hatása is: mint a legjobb sci-fi írók, nem a jövőről beszél, hanem a jelenről. Mailer gyanúval tekint fel, amikor a Saturn-V elhagyja a Földet, és gyanúval nézi a Columbia tengerbe pottyanását is, amikor visszatér Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins. „Vajon Isten utazik a NASA-val, vagy a gonosz irányítja a tekintetünket a csillagok felé?” – Mailer a kérdező, de a választ ő sem tudja, csak retteg a szép új világtól.
Módszerével valahol Truman Capote (Hidegvérrel) és Hunter S. Thompson (Hell’s Angels) között, az új zsurnalizmus útján halad előre, persze maileresen. A Life magazin felkérésére három részben foglalta össze a Holdra szállást, ami 1970-ben könyv alakban is megjelent Of a Fire on the Moon címmel, az űrutazás harminc éves évfordulója alkalmából pedig a Taschen Kiadó jelentette meg újból, Golden Book sorozatában.

A kötetet több száz kiváló, a NASA archívumaiból, folyóiratokból, valamint magángyűjteményekből származó fotó illusztrálja. a fényképek közül sok most első ízben jelent meg. Ezek a képek bemutatják a NASA és a küldetés történetét, a parancsnoki kabinban és a HOLD felszínén zajló eseményeket és a visszatérés utáni világméretű ünneplést. A kiadás bevezetőjét Colum McCann írta, a képaláírásokban pedig híres Apollo-11-szakértők tárják fel a küldetés történetét és műszaki hátterét a repülési napló, újságcikkidézetek és a visszatérés után készített interjúk segítségével.