categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Logic Puzzles
- Child Rearing
- Albums
- Speleology
- Mining
- Bestseller
- Bibliography
- Mode, mode history
- Other
- Eroticism
- Essay
- Ethology
- Esoteric books
- Biography
- Fantasy
- Philosophy
- Geography
- Gastronomy
- Alpinism
- Hobby
- Humour
- Foreign Language Books
- Children's books
- Informatics
- Literary History
- Informing
- Law
- Calendar
- Gardening
- Comics
- Needlework, Embroidery
- Classical Philology
- Communication
- Book history, typography
- Economy
- Criminalistics
- Lexicons, Handbooks
- Horse, riding
- Media
- Bee-keeping
- Military, Ordenskunde
- Miniature books
- Arts
- Ethnography
- Philately, Numismatics
- Linguistics
- Orientalism
- Medical books
- Pedagogy
- Psychology
- Politics
- Archeology
- Old pulp fiction
- Rhetoric
- Promotion
- Science Fiction
- Sports
- Literature
- Social Psychology
- Sociology
- Entertaining Literature
- Dictionary, Language books
- Social science
- Technical books
- Cartography
- Natural Sciences
- Incomplete
- History
- Newspapers, Magazines
- Hunting
- Religion
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Boros Gábor : Módszer, metafizika, emóciók
- description
- additional information
Megújuló alapvetés, affektív közösségalkotás a 17. századi filozófiában
Az itt következő elemzések célja a hosszú és tág 17. századból azoknak a gondolkodóknak újraértelmezése, akik meggyőzően hangsúlyozták filozófiájuk abszolút eredetiségét a gondolkodásmód eredeti kopernikuszi fordulatának időszakában. Nem lépnek azonban fel a nagy elbeszélés igényével. Intenzív, a belső rendszerösszefüggésekre összpontosító vizsgálódás elemeit alkotják, melynek középpontjában a spinozai filozófiának, mint a metafizika, a megismerés- és érzelemelmélet, az etika, a vallás, a teológia és a politika belülről kimunkálódó szisztematikus egységének kiépülése áll. Megmutatják, hogyan rekonstruálhatók ezek a különböző területek Spinoza gondolkodásában úgy, mint az egész rendszer magvából, az egységes, strukturálatlan, a teljes aktivitás és a teljes passzivitás közti mezőben kifejeződő létezés dinamikájából kibomló aspektusok. E munka azonban mégsem Spinoza-monográfia, hanem a 17. század ideáltipikus rendszerének rekonstrukciója. A Spinozára összpontosítás fő oka, hogy az ő filozófiája közelíti meg a legjobban ezt a rendszert, amely többé-kevésbé tudatosan a legjelentősebb gondolkodók törekvéseinek célkitűzése is volt: a mechanikai tudáseszményből kiindulva egységbe foglalni az emberi tudás valamennyi területét, ennek révén új viszonyt alakítva ki az embert felülmúló isteni létszférával is.
E kötet egyszersmind a filozófia elengedhetetlen önreflexiójához is szeretne hozzájárulni egyrészt a módszertani vizsgálódás révén, melyet a bevezető és a függelék vázol fel. Másrészt nyomatékosítja a szinte közvélekedés számba menő felszínes elgondolással szemben, hogy a filozófia nem a túlságosan is öntudatos, saját nézeteiben tántoríthatatlanul bizonyos, a létező, történetileg kialakult s e történelmet hagyományként magában őrző valóságot negligáló, azt a saját szabad elvei alapján újraalkotni törekvő gondolkodói, illetve tevékenykedői beállítódás.
A filozófia mindig is nyitott volt és annak is kell maradnia nemcsak a kritikára, de az önkritikára is; nemcsak az ember hatalmában álló erőforrások kiaknázására, de az emberi hatalom korlátainak belátására, lehetőségeihez mérten az ezt az emberi hatalmat már mindig is behatároló Másik elismerésére és a hozzá való megfelelő viszonyulás kialakítására is, gyökerezzen az bár az immanens történelmi-társadalmi valóságban, a transzcendens isteni tartományban − vagy akár a kettő egységében.
Az itt következő elemzések célja a hosszú és tág 17. századból azoknak a gondolkodóknak újraértelmezése, akik meggyőzően hangsúlyozták filozófiájuk abszolút eredetiségét a gondolkodásmód eredeti kopernikuszi fordulatának időszakában. Nem lépnek azonban fel a nagy elbeszélés igényével. Intenzív, a belső rendszerösszefüggésekre összpontosító vizsgálódás elemeit alkotják, melynek középpontjában a spinozai filozófiának, mint a metafizika, a megismerés- és érzelemelmélet, az etika, a vallás, a teológia és a politika belülről kimunkálódó szisztematikus egységének kiépülése áll. Megmutatják, hogyan rekonstruálhatók ezek a különböző területek Spinoza gondolkodásában úgy, mint az egész rendszer magvából, az egységes, strukturálatlan, a teljes aktivitás és a teljes passzivitás közti mezőben kifejeződő létezés dinamikájából kibomló aspektusok. E munka azonban mégsem Spinoza-monográfia, hanem a 17. század ideáltipikus rendszerének rekonstrukciója. A Spinozára összpontosítás fő oka, hogy az ő filozófiája közelíti meg a legjobban ezt a rendszert, amely többé-kevésbé tudatosan a legjelentősebb gondolkodók törekvéseinek célkitűzése is volt: a mechanikai tudáseszményből kiindulva egységbe foglalni az emberi tudás valamennyi területét, ennek révén új viszonyt alakítva ki az embert felülmúló isteni létszférával is.
E kötet egyszersmind a filozófia elengedhetetlen önreflexiójához is szeretne hozzájárulni egyrészt a módszertani vizsgálódás révén, melyet a bevezető és a függelék vázol fel. Másrészt nyomatékosítja a szinte közvélekedés számba menő felszínes elgondolással szemben, hogy a filozófia nem a túlságosan is öntudatos, saját nézeteiben tántoríthatatlanul bizonyos, a létező, történetileg kialakult s e történelmet hagyományként magában őrző valóságot negligáló, azt a saját szabad elvei alapján újraalkotni törekvő gondolkodói, illetve tevékenykedői beállítódás.
A filozófia mindig is nyitott volt és annak is kell maradnia nemcsak a kritikára, de az önkritikára is; nemcsak az ember hatalmában álló erőforrások kiaknázására, de az emberi hatalom korlátainak belátására, lehetőségeihez mérten az ezt az emberi hatalmat már mindig is behatároló Másik elismerésére és a hozzá való megfelelő viszonyulás kialakítására is, gyökerezzen az bár az immanens történelmi-társadalmi valóságban, a transzcendens isteni tartományban − vagy akár a kettő egységében.
condition: | |
category: | Books > Philosophy > |
publisher: | Akadémiai, (2020) |
item number / ISBN: | 9789634545545 |
binding: | paperback |
pages: | 250 |
language: | Hungarian |