Őri Péter (szerk.): Minden idők legelmésebb feladványai

A rejtvényfejtés az emberiség kulturális határokon átívelő élményei közé tartozik. Minden népnek, nemzetnek vannak fejtörői, és bizonyára mindig is voltak, attól a pillanattól fogva, hogy az ember képessé vált a gondolkodásra. Ha az ismeretlennel szembesülünk, a belénk kódolt kíváncsiság arra ösztönöz bennünket, hogy valamiféle megoldást keressünk. Ha azt is tudjuk, hogy a rejtvénnyel próbára tesznek, a késztetés, hogy megoldjuk - és ezzel bizonyítsuk rátermettségünket szinte leküzdhetetlenné válik. A logikai levezetés, a dedukció az ember talán legnagyszerűbb eszköze. A következtetés és elméletalkotás képessége - világmodell alkotása ok és okozat összekapcsolásával - vezetett el bennünket az őskori barlangtól mai, csodákkal teli,civilizációnkig. Gondolkodás nélkül nem volna technikai fejlődésem értenénk meg egymást, nem használnánk írást - nem lennénk emberek. A logikus levezetés képessége a legfontosabb azok közül a tulajdonságok közül, amelyek megkülönböztetnek bennünket az állátoktól. Aligha meglepő tehát, hogy e képesség gyakorlása élvezetet nyújt számunkra. A fejtörők lehetőséget adnak „elmebeli izmaink" tornásztatására, és ez nem pusztán költői kép, hanem sok szempontból tényszerű leírása elménk működésének. Ha eddzük az agyunkat, erősebb, rugalmasabb, gyorsabb - divatos szóval élve fittebb lesz. Ha az edzést elhanyagoljuk, ágyunk elgyengül, ellustul ~ éppen úgy, mint a testünk. Újabb keletű tudományos kutatások bebizonyították, hogy az agyra ténylegesen hatással van az elmetorna, és a rejtvényfejtés akár az olyan betegségek elhatalmasodását is meggátolhatja, mint az Alzheimer-kór.