Olasz Sándor : Mai magyar regények

A modern magyar regény modelljei az 1940-es évek második felében
Németh László változó regényszemlélete (A Regényírás közben és az Égető Eszter)
Változatok a mitologizáló regényre (Kodolányi János: Vízözön, Márai Sándor: Béke Ithakában)
Ottlik regényszemléletének változásai
"Delirerarizációs" folyamatok és kitörési kísérletek az 1950-es években
A magyar status praesens felvételei (Szempontok a hatvanas, hetvenes évek regényeinek vizsgálatához)
A megkeresett és az eltüntetett történet (Sánta Ferenc parabolái)
A parabola nem moralizáló változata (Mészöly Miklós: Saulus)
"Műfaja: önarckép"?
Műfajok között (Mándy István novellaciklusai és regényei)
Regény és metafizika (Jókai Anna: Napok, Ne féljetek)
Önéletrajzi elbeszélés, vallomás, esszéregény (Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér)
A Virágos katona és a "mágikus realista regény"
Látomás képrendszer az újabb magyar regényben (Szilágyi István: Kő hull apadó kútba)
Új esztétikai magatartás az "elnyújtott" nyolcvanas években
A történelmi regény és a pszeudo-historikus regény
Egy szellemi életforma esztétikai közvetítése (Kertész Imre triológiájáról)
Élet a nyelvben, nyelv az életben (Nyelv- és személyiségfelfogás az Emlékiratok könyvében)
A posztmodernen innen és túl (Grendel Lajos regényei)
A családregény metamorfózisai az újabb magyar irodalomban
Új regénykorszak? A kilencvenes évek dilemmái
Visszatekintés és /vagy újítás? (Bodor Ádám regényei)
A referencialitás illúziója és lebontása (Két Duna-regény)
Képzelt univerzumok
Reális látomások, ezredfordulós mítoszok (Sándor Iván: A szefforiszi ösvény, Krasznahorkai László: Háború és háború)
Legenda és mese a történelmi narratívában (Darvasi László: A könnymutatványosok legendája, Háy János: Dzsigerdilen. A szív gyönyörűsége)
Hangnemek és közlésformák Esterházy Péter Harmonia caelestisében