Gerő László: Magyar műemléki ABC

A mai ember egyre többet utazik, egyre szélesebb területeket ismer meg. Idegen városokban jár, ahol az épületek gyakran régi korokat idéznek. De itthon is találkozik a múlt különböző építészeti emlékeivel: városokkal, várakkal, kastélyokkal és egyszerűbb kúriákkal, valamint a nép építészetének olyan hagyatékaival, amelyek felkeltik érdeklődését, nem ritkán csodálatát. Az építészet, azaz architektúra, összetett fogalom, amelyben az építőanyagok, szerkezetek épp oly fontosak, mint a körülhatárolt belső terek és az épület külsejének művészi megjelenése, az épületegyütteseknek és környezetüknek harmóniája. Az építészet görög megnevezésének kettős gyökere is utal bonyolultságára. Közülük egyik (arch) az elkezdést, elindítást, a vállalkozást jelenti, míg a másik (tekton) a feltalálást, rögzítést, az alkotást, építést. Az építészet mind e tevékenységeknek summája. Legszebb darabjai a műemlékek: a történelemnek ezek a tartós és hiteles dokumentumai. Még sok évszázad múltán is megbízható adatokat nyújtanak keletkezésük korának alkotókészségéről. A történelemkutatás szélesebb alapokon Európa-szerte a XIX. század óta foglalkozik velük -, az első nagyarányú műemlék-helyreállításokkal (kölni Dóm, párizsi Notre Dame, athéni Akropolis) egyidejűen.