Művészeti gyümölcsöskertjének éretlen, érett, ütődött, zaftos és tápláló termései

Laár Andrást én onnan ///kéznyíl/// ismerem. Ír, zenél, rajzol, énekel, színdarabokban játszik, és sorolhatnám napestig, hogy mi mindent csinál. Én itt mégis inkább csak egyet ragadnék ki a sok közül: a verseit. Ne ijedjenek meg, eszem ágában sincs verselemzésbe bonyolódni, inkább segítségül hívom Kosztolányi Dezsőt: "A rossz költőknek verstárgyuk van, elgondolásuk van, meggyőződésük van, a jó költőknek csak szavuk van, rímük van, formájuk van. A rossz költők természetesek, laposak, becsületesek, a jó költők kézzelfoghatóak, izgatóak, érzékiek." Náti verseit hallva, olvasva nem kétséges, hogy jó költővel van dolgunk. Aki sajátos nyelvezetével, meghökkentő logikájával, szófacsarmányaival eredeti hangulatokat önt reánk, miközben megnevettet. Persze ezt azok is érzik, akik évek óta az interneten próbálják összeszedni a már-már klasszikussá vált verseket, írásokat. Fáradságos tevékenységüket végre nem kell folytatniuk! Itt van ez a könyv, amely írott és rajzolt formában elénk teríti az életmű darabjait és megidézi a költőt,a nagy mágust, aki arra vezet bennünket, amerre éppen kedve tartja, hogy azután egy fricskával egyedül hagyjon, hadd gondolkodjunk a titkon, amelyet imént az ölünkbe pottyantott...
Dolák-Saly Róbert