kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Gehlen, Arnold : Kor-képek 1907-1914 - 1920
- leírás
- további adatok
A modern festészet szociológiája és esztétikája
Arnold Gehlen (1904-1976) filozófus, szociológus, a 20. századi polgári gondolkodók egyik legjelentősebb képviselője volt. Filozófiai antropológiai főművét, Az embert már korábban megismerhették a magyar olvasók.
Kor-képek című művészetszociológiai kötete a modern művészeti törekvések összefoglalása. Gehlen a festészet alkotásait egyszerre tekinti művészeti produktumnak és a társadalmi mozgás tükröződésének. A nonfiguratív festészet szükségszerűségét és létjogosultságát kutatva – az emberben leírtakhoz hasonlóan – a hangsúlyt ebben a művében is az emberi aktivitásra, illetve az ösztönösség és a tudatos ellenőrzés kölcsönhatására helyezi. Ilyen szempontok szerint elemzi Klee, Mondrian és Kandinszkij festményeit, illetve a modern művészet peremhelyzetét a tudományos-technikai forradalom korában. Elméletének alátámasztásául felhasználja a különféle szaktudományokat: a pszichológiát, a társadalomtörténetet, a filozófiát, a művészettörténetet. Törekvése, hogy mindezek szintézisével igazolja: a 20. század művészetének szükségszerűen el kellett jutnia a nonfiguratív ábrázolási módhoz.
Arnold Gehlen (1904-1976) filozófus, szociológus, a 20. századi polgári gondolkodók egyik legjelentősebb képviselője volt. Filozófiai antropológiai főművét, Az embert már korábban megismerhették a magyar olvasók.
Kor-képek című művészetszociológiai kötete a modern művészeti törekvések összefoglalása. Gehlen a festészet alkotásait egyszerre tekinti művészeti produktumnak és a társadalmi mozgás tükröződésének. A nonfiguratív festészet szükségszerűségét és létjogosultságát kutatva – az emberben leírtakhoz hasonlóan – a hangsúlyt ebben a művében is az emberi aktivitásra, illetve az ösztönösség és a tudatos ellenőrzés kölcsönhatására helyezi. Ilyen szempontok szerint elemzi Klee, Mondrian és Kandinszkij festményeit, illetve a modern művészet peremhelyzetét a tudományos-technikai forradalom korában. Elméletének alátámasztásául felhasználja a különféle szaktudományokat: a pszichológiát, a társadalomtörténetet, a filozófiát, a művészettörténetet. Törekvése, hogy mindezek szintézisével igazolja: a 20. század művészetének szükségszerűen el kellett jutnia a nonfiguratív ábrázolási módhoz.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Művészet > Művészettörténet > |
kategória: | Könyv > Művészet > Képzőművészet > |
kategória: | Könyv > Filozófia > |
kategória: | Könyv > Szociológia > |
kiadó: | Gondolat, 1987 |
cikkszám / ISBN: | 0046215 |
kötés: | kötve/egészvászon (kiadói, eredeti védőborítóban) |
oldalszám: | 367 |
könyv nyelve: | magyar |