Kovács Ákos: Két körkép

A ​körkép szó hallatán mindenkinek a Feszty-féle A magyarok bejövetele jut eszébe; a vászonra festett, korán elpusztult Gárdonyi-féle Pokol-körképről mára szinte mindenki megfeledkezett. Kovács Ákos a milleniumra épült két panorámalátványosság keletkezés-, befogadás- és sorstörténetét követi nyomon, s tárja fel lendületes, szenvedélyes, egyszersmind tudományos alaposságú könyvében. Hogyan lett a közepesnél is kisebb tehetségű Feszty Árpádból a hamis ábrándképeket kergető milleniumi Magyarországon a „magyar nemzet teremtő géniusza”, a körképépület rotundájából „felszentelt dóm”, mára pedig százezrek által látogatott „nemzeti zarándokhely” Ópusztaszeren? Vajon miért (és hogyan) fordította le Gárdonyi Géza Dante Infernóját, s milyen szándék vezette, amikor a görögtüzes ezredévi ünnepségek idején éppen a Poklot valósította meg a városligeti „vaspalota” fényszínházában?
A kultúrantropológus, muzeológus szerző immár három évtizede foglalkozik a magyar kultúra kevéssé ismert, netán elfeledett, de annál jellemzőbb „kényes” jelenségeivel. Tanulmányai, kiállításai, rendezvényei széles körben váltak ismertté, hivatkozási alappá.