G. Kovács László - Ivan Kamenec : Jozef Tiso - Arckép kettős tükörben

G. Kovács László és Ivan Kamenec tanulmánya.

Az Arcképek kettős tükörben című, két nyelven, magyarul és szlovákul is kiadott sorozatban jelent meg a szlovák történelem egyik legvitatottabb alakjának életrajza. A sorozat sajátossága, hogy két különböző nemzetiségű történész ugyanazon személyről szóló munkáját tartalmazza Jozef Tiso szülőhazájában a legismertebb történelmi személyiségek közé tartozik, s alakja Magyarországon távolról sem ismeretlen. Szlovákiában hosszú évtizedeken keresztül, 1945-től a kommunista rendszer 1989-ben bekövetkezett bukásáig természetesen csak elítélni lehetett. Ennek ellenére a Tiso-mítosz nagyon sok ember tudatában mindvégig elevenen élt Szlovákiában. A hivatalos történetírás képviselőinek népes csapata munkálkodott a korszaknak a feltárásán, melyben Tiso tevékenykedett, de portréjának, pályaképének megrajzolásával adós maradt a történettudomány. Az emigráns szlovák történészek a Jozef Tiso nevével fémjelzett köztársaságot a szlovák történelem csúcspontjának tartják, a kort nagyszerűnek, fényesnek és hősiesnek írják le. Vannak köztük, akik belátják, hogy előfordultak hibák és tévedések, de az ö írásaikat is áthatja az igazolás és felmentés szándéka.
Objektív, csak a tudományosság és igazságosság követelményeit szem előtt tartó Tiso-portré kidolgozására tesz kísérletet G. Kovács László és Ivan Kamenec. G. Kovács László Pozsonyban végzett, Magyarországon élő történész, akinek fő kutatási területe a szlovák állam 1938-1945 közötti időszaka, amelyről több tanulmánya is megjelent az elmúlt években. Ivan Kamenec a pozsonyi Történettudományi Intézet munkatársa, aki a téma elismert szakértője hazájában. A korszak iránt érdeklődő magyar olvasók számára neve nem ismeretlen, hiszen egyik műve, a „Trauma" magyarul is megjelent.

A szerzők munkájukban Jozef Tiso életének eseménytörténetét kívánják az olvasó kezébe adni, amelyben nagy hangsúlyt helyeztek az események ok-okozati összefüggésének elmélyültebb bemutatására és elemzésére. Több helyen a mellékszereplők rövid, de igen találó jellemzésére is súlyt fektettek. A kötet szerkezetileg két főrészből áll, az elsőben kapott helyet G. Kovács László tanulmánya (7-77. p.), amelyben Tiso életútját mutatja be ifjúkorától 1938-ig, majd a szlovák állam élén folytatott tevékenységére tér ki részletesebben 1945-ig. A második rész Ivan Kamenec tanulmánya (81-173. p.), ebben az 1887-1918 közötti politikai szerepvállalását, majd a Csehszlovák Köztársaság alatt végzett munkáját követhetjük nyomon. Végezetül a politikai felelősség szemszögéből vizsgálja a szerző az 1938-1945 közötti időszakot. Kamenec a belpolitikai kérdésekre és a zsidókérdésre koncentrál, a részletekben jobban elmélyed, mint szerzőtársa. A kötet Szarka László utószavával zárul, majd ezt követi a Jozef Tiso életének és pályafutásának főbb eseményeit rögzítő, részletes kronológia. - Janek István (Világtörténet - 22. évf. 2. sz. (2000.)