Sallay Gergely Pál - Szentváry-Lukács János: IV. Károly aranysarkantyús vitézei 1916 (Dedikált)

A "kis-címlapon" a két szerző dedikációjával.

két szerző könyvében az 1916. december 30-án aranysarkantyús vitézzé avatott 47 császári és királyi, illetve magyar királyi honvéd tartalékos, népfelkelő és szolgálaton kívüli viszonybéli tiszt– és 4 felavatásra jelölt, de fel nem avatott személy – portréját rajzolta meg. Felkutatták és feldolgozták a korabeli sajtóanyagot, tanulmányozták a bécsi Osztrák Állami Levéltár Hadilevéltára, a budapesti Hadtörténelmi Levéltár, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára forrásait, megkeresték az egykori aranysarkantyús vitézek leszármazottjait, és összegyűjtöttek mindent, ami összegyűjthető volt.

Részletesen szólnak arról munkájukban, hogy miként is történt az avatandók kiválasztása, milyen szempontok voltak a legfontosabbak, létezett-e bizonyos „protekció”, mennyire tájékoztatott hitelesen a korabeli sajtó, milyen tévhitek keringtek a személyekkel és a kiválasztással kapcsoltan – és a sort még hosszasan lehetne folytatni, például a sajtóban megjelent kritikus észrevételekkel, a koronázási szertartás előkészületeivel…