Maghiar : Holocaust Romániában - Exodus a Vaskapun át

Copyright 1989 by Rajki László.

...Erdélyi belső száműzetésem magányában, megtudva, hogy a gyilkos kór gyógyíthatatlanul elhatalmasodott rajtam és már nincs sok időm - azon töprengtem, miként kapcsolhatnám ki több mint hat évtized határtalan személyes szenvedéseit, sérelmeit, megpróbáltatásait? Miként tudnám indulatoktól mentes elfogultsággal, tárgyilagossággal elmondani mindazt, ami velem -velünk- történt, úgy, hogy megértessem a külvilággal a romániai holocaustot, az exodust a Vaskapun át. Hiszen miközben a vasfüggöny lassanként spiritualizálódik, áttetszővé lesz (glasznoszty!) - az az ország, amely valamikor el akarta hitetni, hogy rés, sőt: kapu lesz a vasfüggönyön, ma mind kegyetlenebbül elzárkózik a világtól, s a világ is kénytelen elzárkózni tőle. A vaskapu nagyokat dördül, aki csak teheti, menekül.
Néhány esztendeje egy nyugati ismerősöm, kollégám többnapos kolozsvári tartózkodás után négyszemközt így fakadt ki: "Torkig vagyok a romániai kisebbség és többségi indulatokkal, a többségiek forró és sértett méltatlankodásaival, meg a kisebbségiek ugyanolyan forró és méltatlankodó sértettségeivel. Tudom, hogy az efféle feszültségek hiába hivatkoznak szakadatlanul a rációra és az igazságokra - főleg érzelmiek." Arra kért, hogy magyarázzam el neki az erdélyi kérdést, úgy, hogy még a tényeket is kopasszam meg: vagyis ne fessem le az izgalmakat, nem akarja hallani a félelem zihálásait, ezt a spontán, szakadatlan égő kommentárt - a pőre igazság érdekli. "Tudom -mondta mentegetőzve, - ez majdnem olyan, mintha egy szerelemnek csak a tényei érdekelnének, az érzelmek nélkül. De hát nekem mégis pontos történet kell: a bűnjelek kellenek, meg az összes kellékek. Én azt akarom tudni, hogy ki kit gyilkolt meg, s hogy kéjgyilkosság volt-e vagy sem. S hogy az a gyermek, akit a felek elvitatnak, végül is önként született-e, azaz szerelemből, avagy megerőszakolás gyümölcse?"
A nagy beszélgetésből akkor semmi sem lett, még mielőtt elkezdődhetett volna, végét vetette a Securitate.
Én csak most kerültem olyan lelkiállapotba, merítettem sorsomból annyi bátorságot, hogy önmagammal folytassam az évekkel ezelőtt látogatómmal megszakított beszélgetést.

a Szerző