Sorozat: Körösi Csoma kiskönyvtár (9.)

A törököktől egykor átvett harács szavunk eredeti jelentése napjainkig annyira elmosódott, hogy szinte egészen feledésbe merült, kik is voltak azok a harács-szedők, akiknek a tevékenysége nyelvünkben a harácsolás szó fogalmát megteremtette.
Pedig a török hódoltság koráról már eddig is sok színes tanulmány látott napvilágot. Ezek közül legnépszerűbbek és legismertebbek Takáts Sándor elbeszélései. Ezekben azonban nem annyira a harács-szedőkről és az adófizetőkről, mint inkább a "barátságot kereső török és magyar végvári vitézekről" rajzolt romantikus képet, Szekfű Gyula pedig - a másik túlzásba esve -, olvasóiban azt a hitet keltette, hogy ahová török lovas lába lépett, ott nem nőtt többé fű.
E két szemlélettel szemben, ez a mű az oszmán birodalom történetére és a magyarországi török hódoltság első korszakára vonatkozó isztambuli kutatások eredményét bocsátja rendelkezésre, hogy az olvasó maga alkothasson képet és ítéletet az oly sokat emlegetett török világról.