kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Kulesov, Lev : Filmművészet és filmrendezés
- leírás
- további adatok
Lev Kulesovot (1899-1970) azon új filmes nemzedék atyjának számítják, amely a forradalommal együtt került a filmbe. Még a forradalom előtt tanulta ki a szakmát, a Hanzsonkov stúdióban. Ő lett az új filmművészet egyik első teoretikusa. Az első tudatos montázskísérletek szerzője. Profi filmes, akinek emlékezéseiből egy hősi korszakról kapunk hírt. Kulesov, akinek Rodecsenko tervezett díszletet, s aki Sklovszkijjal írt közösen forgatókönyvet, kitűnő mesélő is, akár arról essék szó, hogyan hallgatta megbűvölve a költőt, Brjuszovot, akár arról, hogyan készítette el egy pályaudvar díszletét egy üvegfal, egy hatalmas óra és némi gőz segítségével. Élettársa, Alekszandra Hohlova, a képtáralapító P. M. Tretyakov unokája is leltárt készít kettejük kapcsolatáról, munkájáról. Mintha két kameraállásból látnánk a két művész életét, környezetét. Az emlékező írásokon kívül Kulesov filmelméleti írásait s szellemes, a szöveget kiegészítő rajzait adjuk közzé kötetünkben.
„Szeretek tanítani. Nem könnyű dolog tanárokat toborozni a filmfőiskolára, mert az emberek nem akarnak tanítani, másokat oktatni. A rendezők szívesebben készítik saját filmjeiket. Én ezzel szemben mindig azt gondoltam, hogy fontosabb dolog filmeseket nevelni, mint a magam filmjeit készíteni. Eizenstein ugyanúgy érzett. De elég ritkák az olyan emberek, mint mi. A fiatalok visszariadnak ettől a feladattól. Azt hiszem, ez csak átmeneti állapot. A szovjet filmesek nyolcvan százaléka a VGIK-ben, a szovjet filmfőiskolán tanult. És ötven százaléka a tanítványom.”
(Részlet egy 1965-ös interjúból.)
„Szeretek tanítani. Nem könnyű dolog tanárokat toborozni a filmfőiskolára, mert az emberek nem akarnak tanítani, másokat oktatni. A rendezők szívesebben készítik saját filmjeiket. Én ezzel szemben mindig azt gondoltam, hogy fontosabb dolog filmeseket nevelni, mint a magam filmjeit készíteni. Eizenstein ugyanúgy érzett. De elég ritkák az olyan emberek, mint mi. A fiatalok visszariadnak ettől a feladattól. Azt hiszem, ez csak átmeneti állapot. A szovjet filmesek nyolcvan százaléka a VGIK-ben, a szovjet filmfőiskolán tanult. És ötven százaléka a tanítványom.”
(Részlet egy 1965-ös interjúból.)
állapot: | |
kategória: | Könyv > Művészet > Film, Színház > |
kiadó: | Gondolat, 1985 |
cikkszám / ISBN: | 0006901 |
kötés: | kötve/papír |
oldalszám: | 309 |
könyv nyelve: | magyar |