A rejuvenáció (visszaifjodás) a mai tudomány fényében már nem utópia. Ám az orvostudomány, a filozófia, a pszichológia és a szociológia mellett sem elég pusztán a torna ahhoz, hogy rejuvenációs sikereket érjünk el, mert a vezető szerep elsősorban a jógalégzésnek tulajdonítható. A légzésnek az a formája, melyet a jógában megismerhetünk, kifogyhatatlan erőforrás. A laikus ember nem is gondolná, hogy a jógalégzések és ászanák kellő mértékű gyakorlása a vitális erők fokozása révén nemcsak életünket hosszabbítja meg, hanem munkaképességünket, kitartásunkat, testünk frissességét annyira megóvjuk, hogy tapasztalatok szerint idős emberek átlag tíz-húsz évvel fiatalabbnak látszanak valódi koruknál… Sürgető szükség van tehát arra, hogy mindenki, lehetőleg még fiatal korában elsajátítsa azokat az ismereteket, melyek az ifjúság lehető legteljesebb megőrzéséhez szükségesek.